A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében
megyei törvényszéken indított peren kívüli eljárások iratai nem maradtak fenn, de megvannak a tárgyalási jegyzőkönyvek, amelyek a birtokviszonyok alakulására, a birtokforgalomra kitűnő okmányoknak tekinthetők. Az 1861-ben visszaállított megyei törvényszék iratai között iktatókönyv csak ebből az évből maradt. A fenyítő törvényszék iratai és a polgári pertestek anyaga is nagy pusztulást szenvedett. A Dél-Bihari cs. kir. megyehatóság irattárának csekély töredéke maradt meg. A Bihar megyei főispán működése során 1861-1868 közötti iratokból csak kevés maradt meg, sorsukról a levéltárnak nincs tudomása.65 Az is kiderült, hogy 1908-tól átselejtezték az iratokat és 1901-el bezárólag sok értékes történelmi forrást kiselejteztek. Nem egy év anyaga teljesen elpusztult.66 A 19. század végétől kezdett kialakulni az a gyakorlat, hogy a törvényhatósági levélárak a vármegyei és városi iratok selejtezési tervét - szakmai véleményezés céljából - megküldték az Országos Levéltárnak. Mindez azonban az országban működő szerveknek csak egy szűk körét érintette és a selejtezés problémáját ezeknél sem oldotta meg szakszerű és megbízható módon.67 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 149 Iratpusztulás, iratkeresés, irattöredékek Fentiekben már szó esett az iratpusztulásról és a gondatlan selejtezésről. Mindjárt jelezzük is azt, hogy a Bihar vármegyei számvevőség iratai hiányosan maradtak fenn. A számvevőség főnöki ügyosztályának iratai pedig Bihar vármegyéből egyáltalán nem maradtak fenn. Ugyanakkor érdekes módon a Sárréti Járás Főjegyzőjének iratai közül a c./ állagban levő Iparlajstrom - kereskedők lajstroma 1898-1948-ig folyamatosan egy kötetben fennmaradt. A Derecskéi Járás Főjegyzőjének iratai közül is megmaradt egy 1900-1952 közötti iparlajstrom.68 Nem egy esetben a főlevéltáros csak az irat pusztulásáról szerezhetett tudomást. Berettyószentmártonban az 1890-es tűzvész alkalmával elpusztultak a régi iratok. Bojton a régi községháza padlásán rohadtak el a történeti értékű iratok. Jóval későbbi évekből is panaszolhatta a főlevéltárnok : „Sok helyen sajnos , ezeket a régi iratokat és jegyzőkönyveket siralmas állapotban találtam.”69 A nagyváradi járás és a margittai járás irataiból sok még 1848 előtt pusztult el. A szalontai járás feudális kori iratai kisszámúak, a székelyhídi járás iratai is töredékesek.70 A Bihar megyei községek korszakunkban a nagyváradi törvényszék területéhez tartoztak, így 23 község tagosítási ügye található az iratanyagban. Örvendetes tény, hogy megkerült az a mutatókönyv, a mely azokat az úrbérrendezési ügyeket tünteti fel, amelyek 1871. december 31-én folyamatban voltak.71 Lesújtó viszont az a tény, hogy a levéltárban Bihar megyéből csak a derecskéi és nagyszalontai járásbíróság iratai találhatók egészen csekély mennyiségben.72 65 A helytörténetírás...II. . i.m. 13-15, 22-50. 66 U.o. 67 Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerk.: Endrényi Ferenc., Bp. 198o„ 210. old 68 A helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971., Szerk.:Gazdag I.,Db.,1976.,32,42,46. 69 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár ...i.m. 27. 70 A helytörténetírás...II...i. m. 92. 71 U.o. 417. 72 U.o. 400-401.
