A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében

melyek a „levéltári helyiségek, szekrények, az iratok kellő alakbani fekvése, a levéltárak kötelezettségeire” ad utasítást.53

Az Országos Levéltárban eleinte még az utasítás hiánya és az ügyviteli terminológia tisztázatlansága is vitákra adott alkalmat. Kezdetben még sem az ügyintézés menete, sem az azt végzők köre és reszortja nem volt pontosan megszabott. A központi ügykezelés csak 1875. március 1-el kezdődött, amikor az első országos iktatókönyvet felfektették.54 Az abszolutizmus idején már általánossá vált az iktatás a különböző hivatalokban, az iktatókönyvek és a segédletek pedig központi minta szerint többnyire nyomtatott formában kerültek használatba. Az irattározásban bevezették a II. József korában alkalmazott irattározási eljárást, az iratoknak központilag meghatározott irattári ügykörjegyzékek alapján történő elhelyezését. Ezt a tárgyi tagolódáson alapuló irattározást a polgári korszakban felváltja az iktatószám szerinti számszerű irattározás, illetve ennek jobbított változatai, az alapszámozási meg az osztályrendszer /kútfők/ szerinti iratkezelés.55 Országos Levéltárban 1884-ben megkezdték a könyvtár rendezését és leltározását. A levéltár számadásaiban már 1876- tól kezdve szerepel a köttetési összeg.56 Bihar vármegye alispánja 1889. április 20- án az „összeszedett könyvekből” két példányt a levéltárban külön berendezett könyvtárba beadott.57 A levéltárnak tehát volt már könyvtára ezidőtájt még ha nem is ismerjük a részleteket.

Bihar vármegye alispánja 1878. augusztus 17-én jelenti a vármegye közgyűlésének, hogy a főjegyzői lakáshoz 2 szobát kell csatolni a Megyei Levéltárból. Ebben a két szobában 1821-től kezdődő bűnfenyítő törvényszéki irományok vannak, továbbá magtári és várnagyi számadások. Az 1850-1860-ig terjedő szolgabírói iratok közül itt találhatók még a közmunka összeírások, az újoncállításra vonatkozó községi összeírások, ház, föld, személyes kereseti adóösszeírások, jövedelmi adóbevallások, adóhátránykimutatások, különféle adónyilvántartásra vonatkozó összeírások. Más irattípusok közül megemlíti a jegyzői időszaki jelentéseket, körleveleket és lejárt útleveleket. Szerepelnek még a községi elismervények, rabokról napi jelentések, községi előleges költségvetések és csendőri számadások. Levelezések és rendeletek, vegyes iratok és „különálló iromány csomagok.”58 Az összecsomagolt iratokat az alispán szerint külön elhelyezték, mely feltehetően nem volt szakszerű elhelyezés levéltári szempontból. A rendezéssel kapcsolatban az alispán is szólt a főlevéltárnok feladatairól 1886. október 20-án. Kiemelte, hogy a főlevéltárnok feladata a közgyűlési jegyzőkönyvek és irományok lajstromozása és a rendezés. Ha pedig valamely iratot kiad, annak határidőre való visszajuttatásáról intézkednie kell. Köteles az ügydarabokat rendben tartani, s azokat megőrizni. Sortári könyvet vezet az ügyiratHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 247

53 Kormos László.: Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője. ,Db. 1984., 5.

54 Pap Gáborné.: Az Országos Levéltár Ügyvitele 1874-1912., Levéltári Szemle. 1977/2., 312-313.

55 Szatmár vármegye levéltára 1402 - 1919.,Szerk.: Nagy Ferenc., Nyíregyháza - Cluj - Napoca., 2000. 18.

56 Bogdán István.: Az Országos Levéltár Könyvtárának száz esztendeje 1875-1974., Levéltári Szemle 1979/1-2. ,301-302

57 HBML. IV.B. 404/a. 8. d„ I. 12. 10620/899., 1899 ápr. 20

58 U.o.: 3. d. 1.11.88/1879.., 1878. aug. 17.