A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében
144 Berettyó vízrendszer szabályozásának első szakasza 1855-től 1879-ig tartott. A régebbi tervet módosították és újabb szempontokat kellett figyelembe venni. A szabályozási munkák megkezdésének a vízimalmok lebontása volt a feltétele, ami a befolyásos malomtulajdonosoknál nehezen volt végrehajtható. A Hortobágy- Berettyó-főcsatorna munkálatainak megindítása 1879-ben történt.31 Ez a főlevéltárnoki pálya is szép számmal tartogatott nehézségeket viselőjének. Tárgyalt korszakunkban ugyanis a polgári átalakulás üteme felgyorsult és egyre újabb elvárások keletkeztek a levéltár szolgáltatásait illetően is. Az adminisztratív átszervezés folyamatos volt, a törvényhatóság jogkörét több esetben és sok vonatkozásban korlátozták. Ezzel egyidejűleg növelték a közvetlenül állami szervek számát és hatósági funkcióját. Nemcsak új hivatalok és intézmények szerveződtek, új rendeletek és szabályozások léptek életbe, hanem egyre dominánsabbá vált a jogi és adminisztratív szakszerűség is az ügyintézésben.32 Gyöngyössy hosszú ideig végezte feladatát nagy tisztességgel és szakszerűséggel. Selejtezéseket kezdeményezett, iratátvételeket intézett, töprengett a levéltár helyzetének javításán. Nehézségekkel küzdött, akárcsak elődei és utódai. Hűségesen szolgálta Bihar vármegye levéltárának ügyét 1881-ben bekövetkezett haláláig.33 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez... Faliczky Viktor a levéltár élén /1881-1900/ Faliczky Viktort az 1881. december 21-i vármegyei közgyűlés főlevéltárnok- ként említi. Tisztségében 1900-ig marad, 1901-ben ugyanis - az iratok tanúsága szerint - már Osváth Lajos a főlevéltárnok.34 Faliczkyról az első adat 1861-ből van, amikor tb. szolgabírónak nevezik ki.35 Neve ezután 1867-ben bukkan fel a bűnfenyí- tő törényszéki napibiztosok között, 1869-ben pedig megválasztják a bűnfenyítő törvényszékre rendes napidíjas ülnöknek.36 37 Az iratokban találkozunk még Székely József levéltárnok és Papp Béla levéltári írnok nevével, róluk azonban más adat 37 nincs. Faliczky - hivatalba lépése után - folyamatosan végzi a levéltárosi teendőket. Bihar megye 1884. június 18-i közgyűlésén Mezihradszky Frigyes h. főszámvevő beterjeszti a katonai beszállásolási pótadóról szóló 1882 és 1883-i évekre vonatkozó számadási iratokat. „A számadási iratok pedig levéltárba tétetni határoztatnak.”38 Érmihályfalváról beküldik az ipartársulat alapszabályainak egy példányát.39 Megér11 HBML. IV.B. 404/a. 33. d. 4o7/1879. szept. 4., A magyar vízszabályozás története. Szerk.: Ihrig Dénes. Bp. 1973,345, 348, 350. 32 A hely történetírás... II. ..i. m. 69. 33 HBML. IV.B. 402. 10. k. 1881. jún. 15. 34 U. o. 456/1881.., 1881. Dec. 21., Bihar vármegye és Nagyvárad., Szerk. Borovszky Samu., Bp. 1901. 594. 35 HBML. IV.B. 411/a. 5. cs. 65/1905 lev. sz.1905. ápr. 7. 36 Bihar vármegye és Nagyvárad...i.m. 585., HBML. IV. B. 253. 8. k. 21/1869. 37 HBML. IV. B. 411/a. 5. cs. 65/1905.lev. sz., 1905. ápr. 7. 311 HBML. IV. B. 402. 13. k. 187/1884.,1884. jún. 18. 34 HBML. IV. B. 404/a. 35. d.359/1883., 1883. febr. 16.
