A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos elfelejtett levelei Debrecenben 1871-1874
azzal azonos, saját elvhűségét alárendelni nem fogja!4, hanem tartalmatlan ürességük szerint méltányolva a tényleg úgyis semmivé tett elvfeltartási frázisokat, tántoríthatlanul megmarad annak minden időben s minden körülmények közt megkövetelése mellett, amit Csávolszky képviselő „Baloldal” című jeles lapjában ekként fejezett ki: „Hazánkat önálló magyar államnak akarjuk, melynek megvan minden kelléke: hadserege, pénzügye, külképviselete, s mely érdekeinek teljesen megfelelő önálló kereskedelmi politikát követhet. ”m Nagyon váratlan, nagyon szomorú látvány volna, ha az a Debrecen, melynek nevéhez oly nagyszerű emlékezetek1*1 csatolvák, kevesebbet írna zászlajára. 134 Bényei Miklós: Kossuth Lajos elfelejtett levelei Debrecenben 1871-1874. Szerkesztő úr! második kérdésére néhány rövid szóval felelhetek. Célfeladást, elvváltoztatást, kormányra ajánlkozást a vallott elvekkel ellenkező alapon soha nem lehet azon mondatra hivatkozással menteni, hogy a politika az exigenciák tudománya. A politika nem cél, hanem a célnak szolgálója. Feladata megválasztani az eszközöket a cél kivitelére. S mert az eszközök megválasztásánál a körülményeket számba kell venni, annálfogva a politika is exigenciák tudománya. Így érti ezt a világon mindenki, aki vagy szándékosan félremagyarázni, vagy az eszköznek a célt szolgálójává tenni nem akarja. A nov. 7- iki pártnyilatkozat létrehozóinak hivatkozása a politika exigenciáira éppen olyan, mintha az ellenséghez átszökő katona a taktika exigenciáira42 hivatkoznék. Csak akkor lehetne e hivatkozásnak értelme, ha ennél kémleti szándékot, amott hipokrizistю tennénk fel. Mit én bizonyosan nem teszek. Fogadja szerkesztő úr sat. Kossuth Lajos * 80 81 82 83 84 A levélhez a szerkesztő pár soros megjegyzést fűzött: „Midőn hazánk legnagyobb fiának fentebb olvasható nagybecsű levelét közölni szerencsénk van s elbi- zakodást kizáró büszkeséggel hivatkozunk rá, mint amely politikai pártállásunkat helyeslésre méltatja, ajánljuk azt elvtársaink s minden igaz magyar honfi figyelmébe!”85 713 Kossuth feltehetően abban reménykedett, hogy a város szavazó polgárai nem követik majd mostani, a Balközép Párt jelöltjeként az országgyűlésbe került képviselőik - Tisza Kálmán, Kiss Lajos és Molnár György (1820-1880) - elvfeladó politikáját. 80 Csávolszky Lajos (1838-1909) újságíró egyike volt azon képviselőknek, akik a november 7-i határozat után és miatt kiváltak a Balközép Pártból. Az általa alapított és szerkesztett Baloldal c. napilap első, 1874. jan. 1-jén megjelent számának beköszöntő cikkében írta az idézett sorokat. Az első tagmondat helyesen: „Hazánkat önálló magyar állammá tenni...” 81 Célzás arra, hogy 1849-ben pár hónapig Debrecen volt az országgyűlés és a kormány székhelye, és itt mondták ki Magyarország függetlenségét. 82 a harcászat követelményeire 83 képmutatást 84 Kossuth Lajos levele Oláh Károlyhoz, a „Debreczen” szerkesztőjéhez. = Debreczen, 1874. jan. 24. l.p. 85 Uo.
