A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos elfelejtett levelei Debrecenben 1871-1874

ványát és olyan határozatot szavazott meg, amely a közjogi követelések elvi fenntartásával a gyakorlatban lehetővé tette a kormánykoalíciót.31 Rögtön meg is indultak a tapogatózó tárgyalások. A Balközép Párt néhány képviselője, élükön Ghyczy Kálmánnal (1808—1888) kevesellette ezt, azonnali megegyezést sürgetett. Egy másik kisebbség viszont ragaszkodott volna a dualista rendszert elítélő, annak megváltoztatását célzó eredeti pártprogram pontjaihoz.32 Az ellenzéki erők megosztottsága érzékenyen érintette a debreceni baloldalt is, különösen azért, mert a városban az előző két országgyűlési választáson teljes sikert arattak, mindkétszer mindhárom itteni kerületben a balközép jelöltjei nyerték el a mandátumot.

A Tisza-féle indítványt és az ennek alapján született többségi határozatot a Balközép Párt jó néhány debreceni tagja nem fogadta el, másokat pedig a döntés elbizonytalanított. A vélemények erősen megoszlottak, a feszültség fokozódott. A november 7-i felajánlkozást elutasító debreceni politikusok egyike, Oláh Károly (1826-1875), a Debreczen c. napilap felelős szerkesztője 1874. január 7-én eszményképéhez, Kossuth Lajoshoz fordult segítségért, tanácsért. Oláh Károly ügyvéd, költő, újságíró, a helyi kulturális és közélet egyik tevékenység munkása33 régi tisztelője volt a jeles államférfinak; már a fiatal korában, 1850-ben kiadott Csokonai Lapok c. irodalmi újság szerkesztőjeként is megpróbálkozott Kossuth emlékének igen kockázatos ébren tartásával.34 35 A Debreczen hasábjain pedig a fővárosi lapokból átvett cikkek, hírek sokaságával, vezércikkeivel és egyéb írásaival igyekezett Kossuth politikai nézeteit propagálni, kultuszát formálni. Szóban forgó levele ismeretlen, ám tartalmára, céljára a viszonylag gyors válaszból következtethetünk. A turini remete szokásához híven most is nyílt levélben fejtette ki véleményét a Balközép Párt megváltozott magatartásáról. Noha a címzett a Debreczen szerkesztője, a gondolatgazdag eszmefuttatás voltaképpen az egész ország politizáló közvéleményéhez szólt, világos és szellemes állásfoglalás a készülő pártfúzióval és ismételten a kiegyezés tényével, a dualista államalakulattal szemben.

A levél mindeddig a debreceni újság hasábjain rejtőzködött, Kossuth iratainak eddigi kiadásaiból kihagyták és a kutatók sem figyeltek fel rá. Az eredeti fogalmazvány sem maradt fenn a kormányzó hagyatékában. Ezért szövegét teljes terjedelmében, a mai helyesírási szabályok szerint, ám a régies szóhasználat, nyelvi fordulatok megtartásával közöljük.

28 Via Bertholet Turin, jan. 18. 1874.

Két kérdést intéz ön hozzám jan. 7-kei becses levelében. Az első az: mi véleményben vagyok a „Balközéppárt”15 november 7-kei határozatáról? A

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. ] 27

51 Gratz Gusztáv. A dualizmus kora. Magyarország története 1867-1918. Bp., 1934. l.köt. I34.p.; Mérei Gyula: Magyar politikai pártprogramok, 1867-1914. Bp., 1934. 24,p.; Kolossá Tibor: A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása, 1867-1875. = Magyarország története, 6. 1848-1890. Bp., 1979. 861 p.

32 Gratz G. i.m. 134.p.; Mérei Gy. i.m. 24.p.; Kolossá T. i.m. 861.p.

33 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9.köt. Bp., 1903. I261-I262.has.

34 Bényei Miklós: A debreceni Kossuth-kultusz kezdetei 1849-1861. = A debreceni Déri Múzeum évkönyve 1999. Debrecen, 2000. 156.p.

35 A Balközép Párt 1865 októberében alakult a Határozati Párt utódaként és 1875-ben egyesült a Deákpárttal Szabadelvű Párt néven.