A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Antal Tamás: A közigazgatás és a bíráskodás újjászervezése 1867-ben
116 Mielőtt akár a közönség, akár magánosok építményeket akarnak tenni: azok mind biztonsági, mind város szépítési és csinosbítási tekintetből e bizottmány által megvizsgálandó[k], s ennek véleménye a hatóság által mindég előre bekívánandó. Miképpen kezelje belügyeit a bizottmány: éppen úgy, mint a közgazdászati bizottmánynál saját magára bízatik. 3- or Adóügyi bizottmány Az adóügyi állandó bizottmánynak elnöke: az adóügyi tanácsnok, tagjai a főmérnök, adóügyi számvevő, közmunka biztos, a közgyűlés által választandó 34 képviselő és egy jegyző. E bizottmány körébe tartozik minden közadó és közmunka ügye, s folytonos figyelemmel tartja azt; czélszerű intézkedéseket javall, hogy azok kirovása igazságos és gyors legyen; a panaszlók ügye költség nélkül azonnal megvizsgáltatván, a hibák gyorsan kijavíttassank; a kivetett adók behajtásánál és közmunkák leszolgáltatásánál a szükség, pontosság és erély mellett mind azon kímélet és okosság használtassák, mely lehetségessé teszi, hogy a közügy becsületes és pontos szolgálata mellett minden teherviselő oly időben teljesítse kötelességét, mikor az rá nézve legkevésbé terhelő. Belügyeit a bizottmány saját belátása szerint úgy rendezi, mint a megelőző két bizottmány. 4- er Magánlevéltári bizottmány A magánlevéltári bizottmány mint a közbirtokosság birtokviszony érdekeit kezelő teljhatalmazottság köréhez tartozik minden, a város magán birtokviszonyaiból eredő kérdések elintézésére vonatkozó ügy; kötelessége lévén eljárásának eredményéről minden év első közgyűlésén jelentést tenni. E bizottmány ugyanazon jogkörrel és ugyanazon személyekből áll, amint azt az 1861-k évi Szeptember 4-diki közgyűlés megtartotta, az 1867-dik évi Május l-ő napi közgyűlés 4-ik pontja megerősítette, s a szintén f. évi Május 29-n tartott közgyűlés jegyzőkönyvének 20-k pontja végleg szabályozza. Antal Tamás: A közigazgatás újjászervezése Debrecenben 1867-ben IV, Törvényszék tagjai és hatósága Törvényszék tagjai: a főbíró mint elnök és a törvényszéki tanácsnokok. A törvényszéken előadók a tanácsnokok és jegyzők, a jegyzők döntő szavazattal nem bírnak, egyes esetekben azonban azzal felruháztathatnak. ítélet hozásra a törvényben megszabott számú tagok jelenléte szükséges. A törvényszék ülései a perek tárgyalásánál nyilvánosak, ellenben az ítélet hozáson hallgatóságnak jelen lenni nem szabad. Törvényszék hatósága
