A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Antal Tamás: A közigazgatás és a bíráskodás újjászervezése 1867-ben

1. Minden bizottmánynak főkötelessége a közgyűlés vagy tanács által hozzá utasított tárgyakra nézve véleményt adni; kötelessége ezen kívül a rá bízott ügy-ágazat kezelése körül tapasztalt hiányokat felfedezni, s a szükséges javításokat indítványozni.

2. A bizottmányok a magok tárgyalásait jegyzőkönyvi alakban mutatják be a közgyűlésnek, vagy tanácsnak; mire nézve rendes jegyzőkönyvet számokkal ellátva vezetni tartoznak.

3. A bizottmányokhoz jegyzők alkalmazása iránt a főjegyző intézkedik arra különösen figyelvén, hogy egy bizottmányhoz jegyzőül mindenkor ugyanazon egyén alkalmaztassék.

4. A bizottmányoknál tárgyaláskor legalább 7 képviselőnek jelen lenni szükséges.

1-ször A közgazdászati bizottmány

A közgazdászati állandó bizottmánynak elnöke a polgármester; [tagjai] a gazdászat- ra, erdészetre, középületekre és számvevőségekre felügyelő tanácsnokok, egyik városgazda, a főszámvevő, főügyész, főmérnök, erdőmester, a közgyűlés által választandó 68 képviselő és egy jegyző.

E bizottmány körébe tartozik:

1. Általánosan a város jövedelmeit és kiadásait, úgyszintén a város közszükségleteinek fedezését folytonos figyelemmel kísérni.

2. Éber szemmel tartani a város mindennemű értékének kezelését. Javaslatokat tenni az ebben mutatkozó hibák orvoslására és czélszerű javításokra. Kiterjed a gondosság a város földbirtokaira, erdőire, épületeire, kir. kisebb haszonvételekre és jövedelmeire, és általában minden bármi néven nevezhető tárgyra, mely a városra nézve jövedelmi alapul szolgál, vagy melyre a városnak kiadásokat tenni kell.

3. Életre való javaslatokat tenni nemcsak arra nézve, hogy a közgazdálkodásba minél nagyobb rend és erély mellett, szükséges takarékosság hozassák be, hanem, hogy a jövedelmi alapok minél nagyob[b] és állandó jövedelmet hozzanak, sőt kinyitassanak oly jogszerű igaz források, melyek eddig terméketlenül hevertek, ellenben bezárassanak azon kiadási csatornák, melyek szükségtelen, vagy czéltalan költséget okoznak. - Ezután

4. Oda igyekezni, hogy a város bevételei és kiadásai ne csak egyensúlyba jöjjenek, hanem a súlyos adóságok törlesztése is lehetővé váljék. - Ezeknek folytán

5. Az évenkénti előleges költségvetést áttanulmányozza, s okadatolt véleménnyel terjeszti be a közgyűlésnek.

6. Véleményt ád minden a közgyűlés vagy tanács által hozzá intézendő kérdésben.

7. Azon tárgyak iránt, melyek a közgyűlés teendőinek 4-ik 6-ik 8-ik 9-ik 12-ik pontjaiban elősorolóak: e bizottmány előleges tanulmány alapján készítendő véleménye mindig bekívánandó.

8. Mind azon részint tulajdoni, részint közös használati kérdésben, hol a városnak mint ilyennek jogai a magánbirtokoséitól tisztán elkülönítve nincsenek, s hol ezek érdekei egymással ellentétben s e miatt folytonos zsúrlódásban állanak, s e miatt a közjó előmenetelét hátráltatják, addig is, míg ezen kérdések gyökeresen és véglegesen elintéztetnének, a használatra nézve oly gyakorlati szabályokat terveznek, melyek a zsúrlódások káros hatásait lehetőleg enyhítsék.

114 Antal Tamás: A közigazgatás újjászervezése Debrecenben 1867-ben