A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban
136 azért a főváros elvesztésével „a hazát nem adjuk ám fel.” A fő feladat a sereget megmenteni. „Az országgyűlésnek s a kormánynak pedig Debreczenbe kell mennie. Mert a főváros elvesztésével nem szabad a sereget, melly ügyünkhöz állott, szélnek eresztenie, hanem fel kell tartania, s hogy fizetésről, élelmezésről etc. gondoskodhassunk, az országgyűlésnek szabad helyen kell együtt lennie, tehát menjen Debrecenbe, a sereg pedig a Tiszához, a vasútnak Szolnokig mikint haszoo nálhatása s később elrontása iránt is tisztába kell önnek jőni.” Az országgyűlés Szilveszter napján előbb zárt ülésen, majd a képviselőház és a felsőház este hat órakor tartott nyílt vegyes ülésen hosszas és heves vita után elfogadta Kossuth indítványát és úgy döntött, hogy on áthelyezi székhelyét az alföldi városba. Kossuth ez alkalomból rögtön kiáltványt intézett az ország népéhez, amelyben tudatta: „Magyar- ország kormánya Debreczenbe vette állomását, onnan fog épen úgy mint eddig Budapestről mindent a haza javára elintézni. Bár hol legyen e hazában, mindenütt Magyarországon van, mindenhol Magyar- ország népe és érdekei közepette.”88 89 90 Mindmáig rejtély, miért éppen Debrecent választotta Kossuth a nemzetgyűlés és a kormány új színhelyéül. Közvetlen forrásadataink nincsenek, és későbbi beszédeiben, írásaiban Kossuth sem fedte fel indítékait, motívumait. Kissé meglepő, hogy a december 31-i ország- gyűlési nyílt vitában sem érvelt a város mellett, csak azt szorgalmazta, hogy máshová vonuljon a két hatalmi szerv. Egyedül a radikális Madarász László (181 1-1909) - szintén az OHB tagja - sejttette, hogy a zárt ülésen mégiscsak elhangzott valami: „elhiszem, hogy ha közel volna hozzá az ellenség, Debreczenbői magából 10 ezer ember kiállana, és összesereglenének a’ népek védeni a képviselőket, kik érettek Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban 88 Steier L. i.m. 289-290.p„ Kossuth L. ÖM XIII. Bp., 1952. 933-934.p. - Délután Pázmándy Dénes képviselőházi elnökkel is közölte a döntését. Kossuth L. ÖM XIII. Bp„ 1952. 934.p. 89 Közlöny, 1849. jan. 14. 4.p., ennek alapján: December 31-ik napján tartott CXXXIV. vegyes ülés jegyzőkönyve. = Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 348.p.; Kossuth L. ÖM XIII. Bp., 1952. 952.p. - A nyílt ülés vitája: Közlöny, 1849. jan. 14. 2-4.p.; Kossuth L. ÖM XIII. Bp., 1952. 940-952.p. - A zárt ülés vitájáról és a döntésről a visszaemlékezések egy részéből szemelvényeket közöl Beér János szerk.: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 533- 535.p. - Kossuth este hét órakor Csány László országos biztost is értesítette a költözés tényéről és egyúttal átadta neki a főváros polgári igazgatását. Kossuth L. ÖM XIII. Bp., 1952. 935.p. 90 Kossuth L. ÖM XIII. Bp., 1952. 952-953.p.; az idézet: 952.p.
