A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1793-1850

A tisztiügyész fellebbezéssel élt, a Kir.Tábla 1848. február 7-én az ítéletet helyben hagyta.29 30 3. Nemes Virágh György Dorog város volt tanácsnoka ellen a tisztiügyész hivatali hatalommal való visszaélés miatt emelt vádat. A törvényszék 1847. december 17-én kelt ítélete szerint a vád­lott önként beismerte, hogy Magyar Lajost ok nélkül tartóztatta le, továbbá egy lopott lóval kapcsolatban a kezéhez adott bejelentést el­hallgatta. Ilyen körülmények között a hivatali hatalommal való vissza­élés és a vétkes hanyagság vele szemben bizonyított. Ezek a cselekményei hivatalából elmozdítását vonták volna ma­guk után. Mivel azonban állásáról már önként lemondott, ezt a tör­vényszék büntetésként tudta be. Az ítéletet a tisztiügyész megfellebbezte. A Kir. Tábla 1848. au­gusztus 22-én kihirdetett ítéletében szükségesnek tartotta megjegyez­ni, hogy az elsöfokon kiszabott büntetést elegendőnek találta, ezért a törvényszék ítéletét helyben hagyta/0 4. A tisztiügyész nemes Kiss János és Asztalos István vámospércsi rendőrszolgák ellen hivatali hatalommal visszaélés miatt emelt vádat. A törvényszék 1848. július 3-án kelt ítéletében a következő tényállást állapította meg: Nemes Disznós Ferenc vámospércsi mező- rendőr-parancsnok nemes Kiss János és Asztalos István rendőrszol­gákkal a vámospércsi határ ellenőrzésére lovagolt ki. A Csonkafű csapszéknél megálltak és Kiss Ferenc diószegi lakost megverték. Ez­után a határnak a másik részén lévő létai csárdába mentek be, ott bo- rozgattak, majd innen lovagoltak hazafelé. Útközben egy mellékútra tévedt szekérrel találkoztak, amelyen Zalányi Tóth Imre hidegkúti gazdatiszt, a hiripi rcf. lelkész, Veres Péter és egy oláh kocsis ült. A rendőröknek feltűnt az utasok öltözete, a jó lovaik és fegyverük, de főként az, hogy a mellékúton hajtottak. Ezért őket goromba modorban nemcsak megszólították, hanem minden igazoltatás nélkül visszafor­dulásra kényszerítették. A szekéren ülők viszont azt feltételezték, hogy az őket kísérő lovasok utónál lók, ezért a gazdatiszt a kocsisnak sebes hajtást parancsolt. A rendőrök ezt szökési szándéknak vélték, közrefogták őket, a szekér egyik oldalán két, a másik oldalán egy rendőr lovagolt. Útközben Disznós Ferenc a szekérről a kétcsövű pus­Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII______________________________73 29 Uo. 1847.Fasc.4.Z.No.l05. 30 Uo. 1849.Fasc.4.V.N0.2I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom