A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1793-1850
A törvényszék 1828. június 18-án Albuj Pétert emberölés miatt 2 évi rabságra és negyedévenként 25 pálcaütésre, Kosztolányit és Bulatkót a verekedésben részvételükért 40 - 40 pálcaütés elszenvedésére ítélte. Elítélte továbbá a törvényszék vétkes gondatlanság miatt a 26 éves Gaskó József csapiárost is, mert a levert ,Zsíros Józsefet minden felső ruha nélkül, a nagy hidegen egész éjszaka szabad ég alatt heverni hagyta s ez által annak halálát siettette”, ezért 40 pálcaütés elszenvedésére büntette. A tisztiügyész a büntetések súlyosbítása végett fellebbezéssel élt, a Kir. Tábla azonban a törvényszék ítéletét helyben hagyta.6 Albuj Péter és a csapiáros Gatkó József bűnösségének megállapítása az orvosszakértő véleményén alapult éspedig a csapiárost illetően azon, hogy gondatlanságával „a sértett halálát siettette”. Mivel az ítélkezés eddigi gyakorlatában ilyen eset még nem fordult elő, felmerül a kérdés, milyen jogi megfontolásra alapította a törvényszék azt az álláspontját, amellyel az általános emberi szempontból kétségkívül megrovást érdemlő magatartást bűncselekménynek minősítette abban az időpontban, - 1828-ban, amikor hazánknak büntetőtörvénykönyve még nem volt. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a hajdúkerületi törvényszék tagjai között voltak olyanok, akik ismerték az 1791. évi 67.te. alapján létre hozott jogi bizottság által kidolgozott első, 1795-ös Magyar Büntető Kódex Tervezetét, amely külön szakaszban foglalkozott a Kódexben meg nem nevezett bűntettekkel is. E szerint az emberi életben minden bizonnyal számtalan olyan eset is adódik, amelyből nem is annyira a szándékosság, mint inkább a meggondolatlanság, hanyagság, vagy pajkosság világlik ki. A csínytevéseknek és az ezekhez hasonló vétkeknek nagyon sok különböző neme van, de minthogy a furfangosságból, hanyagságból, vagy meggondolatlanságból eredő összes vétket, esetet és cselekedetet nem lehet törvényben kifejezni, ezek mindegyikénél vegye mindenkor fontolóra a bíró a társadalomnak okozott kárt, valamint a tettes gondatlanságának és szándékosságának fokát. A bíró az elkövetett deliktum körülményeivel arányosan, a szándékosság legfelsőbb fokán akár egy egész évig terjedő elzárást Hajtlú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII ______________________________59 6 Uo. 1828.Fasc.4.D.No.58.
