A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1793-1850

Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 57 Élet és testi épség elleni ügyek 1. A törvényszék 1843. december 22-én kelt ítélete szerint Simái bosszúból kiabálta rá Cséplőre, hogy egy Tóth nevű embert „meggyil­kolt’’. Erre azonban semmiféle más bizonyíték nem merült fel, ezért Cséplőt a vád alól felmentette. A feljelentési kötelezettség elmulasztását illetően a törvényszék azt állapította meg, hogy a gyilkosság bejelentésének elmulasztása csak abban az esetben terhelné Simáit, ha a bűncselekmény elkövetése valóban megtörtént volna. Mivel azonban erre bizonyíték nincs, a vád alól felmentette. Az ítélet szerint Szilágyi Péter Cséplő Istvánt „mocskos szavai­ért” megverte. ,Minthogy a jelen társaságos és törvénnyel korlátolt életben az őskor ököljogát használni s ön ügyében bosszuló bíróként lépni fel tilos tett”, ezért a törvényszék 2 heti vasban töltendő fogságra ítélte, de azt is kimondta, hogy mivel Cséplő „a megveretésének maga volt az oka, részére semmit sem ítél meg”.4 A bűnösnek kimondott vádlott ugyanis köteles volt a testi sértés­sel okozott károkat a sértettnek megtéríteni, éspedig az orvosi kezelés díját, a rendelt gyógyszerek árát, a sérülés mérvéhez igazodó összegű u.n. sérelmi (vagyis fájdalom) díjat, a sérülés folytán bekövetkezett kereset veszteséget. A különböző címeken keletkezett károk összegét a megfelelő bizonyítékok alapján a bíróság állapította meg és az íté­letben kötelezte a vádlottat a megfizetésére. A kerületi törvényszék ezeknek a károknak a megítélésénél nemcsak az összegszerűséget, hanem a jogalapot is vizsgálta s ha úgy találta, hogy a bűncselekmény bekövetkezését a sértett magatartása okozta, a károk megítélését teljes egészében mellőzte, vagy csökken­tett mértékben állapította meg. 2. Kovács Bálint 32 éves hadházi lakos ellen felesége meggyil­kolása miatt indított ügyben az orvosszakértőnek az volt a véleménye, hogy az asszony más személy által történt megfojtása következtében múlt ki. 4 HBML. Processus criminales. IV.A.505/e. (a továbbiakban: B.ügyek) 1843.Fasc. 4.T. No. 122.

Next

/
Oldalképek
Tartalom