A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel
45 Túrról, magával hozatva a Thökölyéket szállító lovas és ökrös szekerek egyrészét. A debreceniek május 16-án a Budáról megérkezett Ormós Mihálytól tudták meg, hogy Ibrahim vezérpasa királynak kijáró tisztelettel fogadta Thökölyt. A pasa tulajdonképpen az 1682. évi hadjárattal kapcsolatos részleteket beszélte meg Thökölyvel. Többek között közölte vele a kiérkező török had nagyságát, összetételét, valamint a török és a kuruc sereg egyesülésének a helyét. Thököly a megbeszélés után Gyöngyös és Miskolc felé visszatért a Felvidékre, hogy aztán június 15-én25 Munkácson összeházasodjon Zrínyi Ilonával, Rákóczi Ferenc özvegyével. Kétségtelen, hogy ez a házasság nemcsak rangját növelte meg, de a hatalmas Rákóczi vagyon révén, a politikai elképzeléseinek megvalósításához szükséges anyagi erőket is. A török a magyarországi hadjárat megindításához erdélyi vazallusát is mozgósította. A fejedelem látva mellőzöttségét, továbbá azt, hogy Erdély területi terjeszkedését és a fejedelemség presztízsének növelését a felkelők ügyének támogatásával most már nem tudja megvalósítani, nem szívesen vállalta a hadjárattal járó nehézségeket. Ezt a kiábrándultságot tükrözi az a fejedelmi utasítás, amelyet az erdélyi követ közvetített Konstantinápolyban, tudniillik, hogy az erdélyi had készen áll a magyarországi kimenetelre, de mivel a hadakozás komoly költséggel jár, kéri a császárt, s a vezért a szokásos évi adó elengedésére, mivel a kettőt együtt Erdély népe nem tudja teljesíteni. Tehát a fejedelem kibúvót keresett arra, hogy a legolcsóbban ússza meg a magyarországi hadakozást. Július elején aztán a kuruc had kezdeményezésére megkezdődött a felvidéki hadművelet. Amikor július 7-én a Kassára parancsnoknak kinevezett Herbernstein grófot és kíséretét a kurucok fogságba ejtették, akkor határozta el Thököly, hogy Kassát, Felső-Magyarország fellegvárát elfoglalja. A Szilvásújfaluból Kassa alá küldött másfélezer kuruc katona Szirmay András vezetésével, július 20-án éjjel nagy szerencsével bevették a citadellát, majd az ott talált ágyúkkal megkezdték a város lövetését. Thököly közölte Apafival a budai vezér seregének a megérkezését, ugyanakkor sürgette a kiindulását Magyarországra. A túlerő következtében Lamb26 a vár helyőrségének a parancsnoka, auHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 25 TT 1910. 237-240.; Angyal D.: Késmárki Thököly Imre i. m. I. k. 258., 263. JMÁ Vili. k. 235. 26 EOE XVII. k. 279-280.; Angyal D.: Késmárki Thököly Imre i. m. I. k. 266., 268.; TMÁ VIII. k. 252-253.
