A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Forrásközlés - Varga Gyula: Bocskai István Kismarjának adott privilégium levelének néhány tanulsága
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 297 Bocskai István Kismarjának adott privilégium LEVELÉNEK NÉHÁNY TANULSÁGA* Varga Gyula ismarjai Bocskai István történelmi tetteinek jelentőségét a történetírás már alapjaiban tisztázta. Engem azonban régen foglalkoztatott az a feltevés, hogy a Bécsi békében és a zsitvatortoki békében kifejezett nagyjelentőségű politikai kérdések mellett, mint amilyen a szabad vallásgyakorlás, az ország alkotmányos szabadsága, a törökökkel kötött béke, az erdélyi fejedelemség önállóságának jelentősége, Bocskai Istvánt foglalkoztatták azok a társadalmi kérdések is, melyek az európai reformáció elterjedése során legtöbb európai országban, spontán módon, vagy valamilyen koncepció jegyében, békében vagy belső háborúk során felvetődtek. Mindig gyanítottam, hogy többek közt a hajdúk letelepítésében az ismert katonai szempontokon túl Bocskainak valamilyen távlati társadalmi elképzelései is voltak. Sajnos, erre a kérdésre a Bocskai által kiadott ismertebb oklevelek nem, vagy csak alig adnak választ. Az úgynevezett „nagy” hajdú oklevelekből elsősorban a katonai szempontok olvashatók ki, vagyis hogy a fejedelem „hűséges” hajdúit főleg azért telepítette le, nemesítette meg, hogy azok neki, és az erdélyi fejedelmeknek mindenkor erős katonai támaszai lehessenek. De arról, hogy a letelepített hajdú csoportok milyen módon szervezzék meg önkormányzataikat, ezek az oklevelek nem szólnak. A köleséri hajdúknak adományozott kiváltságlevél annyival mond többet a „nagy” hajdú okleveleknél, hogy ebben céloz a fejedelem az „Erdélyben élő hú szabad székelyeink példájára”, de azu* Elhangzott: Debrecenben. 2000. december 12-én, a Bocskai Társaság konferenciá-
