A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története

lem ült. A magyar paraszt több évszázados vágyát, óhaját váltotta valóra földosztás. Végre saját földje lett, tudja hol a mezsgye, nem kell a mások parancsa szerint dolgozni, önálló paraszt lett a béresből, cselédből, parádés kocsisból Folyáson is, ők tudták igazán értékelni a földosztás jelentőségét.

Az újonnan földhöz juttatottak támogatását az UFOSZ (Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége) helyi szervezete és a megalakuló földműves-szövetkezet végezte. 1950-ig minden család egyénileg művelte földjét, ahogy tudta. A tulajdonosi lét erősítette a falu közösségét, egyre inkább formálódott a község önálló arculata, azé lett a káptalani birtok, aki megműveli.

Az 1950-es évek végére a beszolgáltatás megemelése anyagilag nehéz helyzetbe hozta az alaptőkével nem rendelkező parasztságot, a kötelező beadás teljesítése után a termésből alig maradt a család számára, és a termelőszövetkezetek létrehozását támogató országos propaganda egyre erősödött, amely a könnyebb megélhetést hirdette, s így történt, hogy 1950 első hónapjaiban Folyáson is megalakult a termelőszövetkezet Vörös csillag néven 150 kát. holdnyi területen, 10 körül lehetett a tagok száma. Az állam támogatta őket, kedvezményes lábbeli vásárlásról, díjmentes kukorica-vetőmag akcióról szólnak az 1950 tavaszán a tsz-hez érkező levelek.

1952-ben 335 kát hold volt a terület, de ez legelővel, kaszálóval együtt értendő. 16 család tagja tsz-nek, a munkában résztvevők és családtagjaik száma 42 fő. 1 főre 143 munkaegység jutott. A tsz kötelezően gyapotot is termelt, de ennek jövedelme nem igen emelte a munkaegység értékét. Egy munkaegység értéke 1,5 kg búza, 49 dkg árpa, 8 dkg cukor, kevés szalma és 1,40 Ft készpénz volt. Ez igen minimális megélhetést biztosított. A tsz elnök Képes János volt. Évente változott a tagok száma is, a földterület is, de a fent írt vagyon és taglétszám átlagosnak tekinthető 1956-ig, de a forradalom idején a tsz felbomlott.

1957. március 5-én új tsz. alakult Új Élet névvel. Elnöke Ilosvai Ádám lett. 471 kát. holdon gazdálkodtak, 41 taggal. Ebben az évben 34,51 Ft volt az. egy munkaegységre jutó kereset.

1958-ban már 52 fő dolgozott atsz-ben 1 munkaegységre 4,7 kg búza, 17 dkg árpa, 2 kg szálas takarmány, 3 dkg cukor, 2,5 db. cigaretta, mert dohányt is termeltek, 22 dkg rizs, 8 dkg napraforgó, 4,75 Ft készpénz jutott, melyeknek az összértéke 23,24 Ft volt.

286 Mónus Imre: Folyás története