A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
Az iskolák államosítása után az 1949-50-es tanévben csak 1-6. osztállyal működött a folyási állami általános iskola, csak a következő tanévtől volt 7. és 8. osztályos tanuló, 3-3 fő. A tanítók ezekben években Posta Irma, Veres János és Csépe György. Ez összevont osztályú, részben osztott iskola volt, a polgári iskola igazgatása alá tartozott, mint külterületi iskola. A család szegénysége miatt sok gyerek nem járhatott iskolába, pl. az 1947/48-as iskolai évben a 107 tanuló közül 12 neve után írta a tanító az anyakönyve, hogy „Ruhahiány miatt nem osztályozható.” Aki más ok miatt hiányzott, annak a nevénél „Sok mulasztás miatt nem osztályozható” bejegyzés szerepel. Ez a szülői hanyagságot is jelentheti, vagy azt, hogy otthoni munkára visszatartották a gyereket, és ilyen ok miatt a szülő a kötelező iskoláztatás elmulasztása miatt feljelenthető volt. Folyáson önálló iskola a kis létszám miatt nem lehetett, az 1960 utáni években is tagiskola volt. 1970 körül, amikor a részben osztott iskolákat megszüntették, a felső tagozat részben bekerült a polgári tanyai kollégiumba, mások akik nem vállalták az egész hetes kollégiumi életmódot, - volt olyan gyerek, aki lelkileg sem bírta a szülőktől való elszakadást - Újszentmargitára járt iskolába. Csak az alsó tagozat maradt Folyáson. A rendszerváltás után tovább fogyott a lakosság, értelemszerűen a gyermeklétszám is csökkent, az iskolát bezárták 1995-ben, mert a létszám alapján kapott pénzből az önkormányzat nem tudta fenntartani. Az utolsó tanévben már csak 7 alsó tagozatos gyermek volt, de a szülők úgy gondolták, hogy a nagyobbakkal utazzanak az alsó tagozatosok is. így autóbusszal naponta viszik a gyerekeket a szomszéd településre, Újszentmargitára iskolába. Ez elgondolkodtató, mert ha egy településen az iskola is megszűnik, annak a településnek nem sok esélye van a fejlődésre, mert oda már a fiatal házasok sem szívesen költöznek, nem terveznek lakást építeni az iskolahiány miatt, mert nem tudják megoldani a születendő gyermekük iskoláztatását. Folyás polgármestere is bizonyára osztja ezt a véleményt, mert azt hangoztatja, hogy nem megszűnt az iskola Folyáson, csak szüneteltetik a működését. Bízik abban, hogy szaporodni fog a lakosság, s újra benépesülnek az elhagyott porták, fiatal családok talán a vállalkozás szellemében visszatérnek Folyásra, és ha megszaporodik a gyermeklétszám, újra megindulhat a tanítás az iskolában. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII_____________________________281
