A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története

279 Sorsa hasonlóképpen alakult, mint a káptalani tanyavilág na­gyobb központjaié, a faluvá válás útjára lépett, de önálló faluvá nem vált. Az ott élő lakosság római katolikus vallású volt, s az egri kápta­lan elhatározta, hogy a lakosság vallásos hitének ápolására templomot épít. A XIX. század derekán épített római katolikus templom tulaj­donképpen az egyetlen múlt századi építmény. A tornya olyan magas volt a folyásiak szerint, hogy Debrecenig lehetett látni belőle. 1944-ig komoly gondviselés alatt állt a templom. Évtizedekig Harsányi plébá­nos úr tartotta benne az istentiszteletet, és a gyerekeknek a hittanórá­kat. A templomot a II. világháború idején felrobbantották a visszavo­nuló németek, mert állítólag mint magas megfigyelőpont, katonai szempontból volt elvonulás után elpusztítandó. Kertjében, környékén magyar katonák vannak eltemetve. Helyreállítani nem lehetett, mert a robbantás az alapját teljesen tönkretette, ma csak romjai láthatók a falu déli részén. A földterület, melyen a templomrom található a rend­szerváltás után mint tsz tagi föld magántulajdonba került. A háború után a volt intéző lakásában rendeztek be egy kis ká­polnát az elpusztult templom helyett. A település nem mondott le ar­ról, hogy templomot építsen, és az 1980-as évek elején Borsos János plébános nevéhez fűződik az új, modern templom építése, melynek tervezője a Budapesti Brechel Gábor. A templom előtt harangláb, mö­götte ravatalozó. 1910-re 18 gazdasági vagy tanyaközpont alakult a nagy kiterje­désű polgári határban, s ezeken elég nagy lélekszámú lakosság élt: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII Gazdasági központ lélekszám Kengyelköz 339 Horti tanya 207 Nádastó 159 Basa tanya 166 Nagyszög tanya 106 Tukaszilágy 153 Tikos tanya 220 Nagyborockás 116 Nagykasziba 128 Lipcsei hát 169 Nagykapros 205 Görbeház puszta 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom