A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
279 Sorsa hasonlóképpen alakult, mint a káptalani tanyavilág nagyobb központjaié, a faluvá válás útjára lépett, de önálló faluvá nem vált. Az ott élő lakosság római katolikus vallású volt, s az egri káptalan elhatározta, hogy a lakosság vallásos hitének ápolására templomot épít. A XIX. század derekán épített római katolikus templom tulajdonképpen az egyetlen múlt századi építmény. A tornya olyan magas volt a folyásiak szerint, hogy Debrecenig lehetett látni belőle. 1944-ig komoly gondviselés alatt állt a templom. Évtizedekig Harsányi plébános úr tartotta benne az istentiszteletet, és a gyerekeknek a hittanórákat. A templomot a II. világháború idején felrobbantották a visszavonuló németek, mert állítólag mint magas megfigyelőpont, katonai szempontból volt elvonulás után elpusztítandó. Kertjében, környékén magyar katonák vannak eltemetve. Helyreállítani nem lehetett, mert a robbantás az alapját teljesen tönkretette, ma csak romjai láthatók a falu déli részén. A földterület, melyen a templomrom található a rendszerváltás után mint tsz tagi föld magántulajdonba került. A háború után a volt intéző lakásában rendeztek be egy kis kápolnát az elpusztult templom helyett. A település nem mondott le arról, hogy templomot építsen, és az 1980-as évek elején Borsos János plébános nevéhez fűződik az új, modern templom építése, melynek tervezője a Budapesti Brechel Gábor. A templom előtt harangláb, mögötte ravatalozó. 1910-re 18 gazdasági vagy tanyaközpont alakult a nagy kiterjedésű polgári határban, s ezeken elég nagy lélekszámú lakosság élt: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII Gazdasági központ lélekszám Kengyelköz 339 Horti tanya 207 Nádastó 159 Basa tanya 166 Nagyszög tanya 106 Tukaszilágy 153 Tikos tanya 220 Nagyborockás 116 Nagykasziba 128 Lipcsei hát 169 Nagykapros 205 Görbeház puszta 165
