A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
268 Mónus Imre: Folyás története A kaszálásra alkalmas területeken a munkát csak a magisztrátus által meghatározott időpont után lehetett megkezdeni. A határ jelentékeny része kaszáló céljából legeltetésre tilalom alá esett. A lekaszált szénát Mátyás napig (február 24) a lakosok a réten tarthatták, e nap után a fü sarjadzásáig a réten is legeltethettek, s ha valaki a kint hagyott szénájában kárt vallott, magának tulajdoníthatta. A szántóföldet nyomásos rendszerben használták. Az ugarnyomásban termett lövet, aki akarta lekaszálhatta. Ezek az adatok bizonyítják, hogy Polgáron és a hozzá tartozó Folyás-pusztán, Margita-pusztán élő lakosság számára - mint hajdúte- lepülés - a XVII. század közeién a viszonylag korlátozatlan tulajdon- forma mellett lényegesen szélesebb körben élt a földközösség kommunitás által ellenőrzött szabadfoglalásos formája is. A nemesi szabadsággal rendelkező, ez időben még katonai hivatási!, de polgári-paraszti életformában élő hajdútársadalomnak ez a sajátos földközösségi rendszer az egyik jellemzője volt. Sajátos módon alakult a társas közösség önkormányzata is. A kapitány, a hadnagy és tizenegy esküdt, tíz városlakó, a városgazda és a nótárius, ezek voltak a „város elei.” Polgár katonai jellege 1636-tól jó ideig megszűnt, mert Csáky István felső-magyarországi főkapitány oklevele szerint „ másként kelletvén foglalatoskodniuk, és mind Szolnok, mind pedig másfelé levelekkel és más parancsolataival kell őfelségének fáradozniuk, ezután nem kötelesek fegyvereseket állítani, mint a többi hajdúváros.” 2 * Polgár a XVII. század középső évtizedeiben a hajdúkiváltság jogcímét biztosító katonai szervezet formai fennállása mellett olyan széleskörű autonómiával rendelkező szabad paraszti mezővárossá alakult át, melynek anyagi létét elsősorban a nagyarányú pusztai állattartás - Folyás is ilyen állattartó majorság volt - kisebb mértékben pedig a földművelés biztosította. Ebben az időben Polgár társadalma már legalább három rétegből állt: a kiváltságolt hajdúk egy részéből kivált a vezetők arisztokratikus csoportja, mellettük élt a kiváltságos nagyszámú középréteg, és ezek alatt a még nem túl nagyszámú, de gyarapodó jövevények csoportja húzódott meg. Ezek egy része személyes 2 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára IV.A.502/h. Il.fasc. 17. Hajdúkerület ir. 1636. A Polgár történelmét alakító politikai eseményeket azért említjük, mert Folyásra is vonatkoznak, mint a település külterületi lakott részére. __________________________
