A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 25 3. János Zsigmond 1569. október 6-án kelt levelében meghagyja Bihar megyének - tekintetbe vévén azon több rendbeli fizetéseket és adózásokat, melyeket azok a német és török részre teljesíteni kénytelenítetteknek - a megye részére tenni szokott, minden adóztatástól felmenti: ....Eosdem igitur universoseiusdem nostros et incolas dicti oppidi nostri Debrecen, ab omnibus et quibuslibet exactionibus et solutionibus, contributionibus iuxta consuetudinem, colonorum nobilium, pro communi utilitate et necessitate comitatus exigi consuetis, dementer eximere libertate et supportare duximus...” Eredeti oklevél rányomott vörös ostyapecséttel.HBML. IV. A. 1021 ,/b. 58.sz. A hadiadót (hópénz, darabont-vagy zsoldpénz) változatos formában kellett teljesíteni, pl. zsoldosokat kellett fogadni (esetleg a Kollégium diákjai közül állítottak fegyvereseket). A katonabeszállásolás alól mentes volt Debrecen, de a várépítési munkák alól nem vonhatta ki magát: 4. János Zsigmond 1570. március 21-én kelt parancslevelében kötelezi a várost, hogy a váradi bástyák építéséhez naponta 100 embert, ezeknek teknőjük, ásójuk, vagy kapájuk legyen és „ ... ózonképpen tíz-tíz pénz. fizetések járjon minden napra... a száz ember mellé tíz szekér legyen, mely szekerek mindenike minden napra tíz-tíz pénz fizetés lészen...” Magyar nyelven papírra írt egyszerű másolat. HBML. IV.A. 1021 ./b. l.d. 60.SZ. * * * Végtekintve az oklevelek során Erdély és Debrecen kapcsolata jónak volt mondható a XVI. században. A fejedelmeknél mindig védelmet talált Debrecen földesurai követeléseivel szemben. Az ö segítségükkel szerezték meg a városban lévő nemesi telkeket a határbéli tartozékukkal és bormérési joggal együtt. Mint olvashattuk, közös teherviselésre szorítják a nemeseket a többi polgárhoz hasonlóan, és
