A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Tiszántúli Kerületi Termelési Miniszteri Biztos irataiban tükröződő iratkezelési problémákhoz
244 átalakulás nagy gazdasági feladatai mellett az iratkezelés és irattározás a kezdeti években csak másodlagos fontosságú lehetett.13 A Községi Földigénylő Bizottságok azonban két rendkívül jelentős történelmi dokumentumot hoztak létre: a földigénylők összeírási ívét és a birtok összeírási íveket. A birtok összeírási íveket a község jegyzője töltötte ki, a Községi Földigénylő Bizottság elnöke pedig javaslattal látta el és aláírta. A földigénylők összeírási ívét a bizottság tagjai írták alá. Az érdemi intézkedés: felosztás, a juttatásra való jogosultság elbírálása a bizottság kizárólagos joga volt. Az adminisztrációs és az operatív munka nagy részét a község közigazgatási apparátusa végezte. A bizottságok a birtokok és a földigénylők összeírását néhány nap alatt elvégezték. Igaz, hogy az összeírási íveket megküldték a Megyei Földbirtokrendező Tanácsoknak, de meg sem várták azok határozatát, az összeírás alapján másnap már mérték is a földet. Ebből kifolyólag aztán komoly ellentétek keletkeztek a bizottságok és a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok között. A bizottságok az ingatlanokat kiosztották, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsokhoz azonban csak az igénybe vett ingatlanok és juttatónak névjegyzékét terjesztették fel. Az általános és részletes felhasználási rajzok sokáig hiányoztak, ezek elkészítése a legtöbbször elmaradt, vagy a megbízott mérnökök feladata lett. Az általános felhasználási rajz a község egész határáról készített nagyméretű térkép volt, melynek elkészítése hosszadalmas adminisztrációt igényelt. Ezek az ügyek az Országos Műszaki Hivatal /OMH/: iratanyagában tükröződnek. Nevezett szerv 1945-1946-ban működött és ügykörébe tartozott a Megyei Földhivatalok műszaki osztályainak irányítása. Az OMH az Országos Földhivatal alárendelt szerve volt. A földosztás lentebb jelzett adminisztrációjával összefüggésben meg kell jegyezni a földhivatalok mulasztását is. Előfordult, hogy a Megyei Földhivatalok tudatosan nem küldték el az egy ügyre vonatkozó összes aktákat az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, pl. hiányzott a Nemzeti Bizottság véleménye.14 A korszak nagymértékben magyarázza, hogy nemcsak az alsóbb szintű és népi szervek iratkezelésével voltak gondok, hanem a legfelsőbb államhatalmi szerv is nehézségekkel küszködött. Az Ideiglenes Major Zoltán László: Adatok a Tiszántúli Kerületi Termelési Biztos... 13 Szabó Ferenc: Tapasztalatok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak levéltári rendezése során., Levéltári Szemle 1961/3-4., 71-75. 14 Káposztás István : Adalékok az 1945.-ös földreform történetéhez. In.: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei... i.m. 339, 348, 359.15
