A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Tiszántúli Kerületi Termelési Miniszteri Biztos irataiban tükröződő iratkezelési problémákhoz
Biztos illetékessége Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Hajdú, Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs, Szatmár vármegyékre és Debrecen thj. Városra terjedt ki, de Szeged városából is több jelentés érkezett. A miniszteri biztos működését 1945. októberében kezdte meg és 1948. márciusig működött, amikor feladatkörét a Kerületi Gazdasági Felügyelő vette át. Az adminisztrációval kapcsolatban mindjárt meg kell jegyezni, hogy a Tiszántúli Kerületi Termelési Miniszteri Biztos a Vármegyei Termelési Miniszteri Biztosokhoz 1945. november 3-án egy leiratot intézett. Ebben a Földművelésügyi Miniszter 24.290/945-1-1. sz. rendeletére hivatkozva 1945. november 1-től kezdődően „tevékenységi napló felfektetését kérte, hogy az „hű tükröt” adjon a miniszteri biztosok működéséről. Különösen fontosnak tartja, hogy az egyes községekben tett intézkedéseket feljegyezzék. Szükséges, hogy ezekbe a naplóba írt feljegyzésekbe a felettesek betekintést nyerhessenek.1 A Kerületi Termelési Miniszteri Biztos a későbbiekben is tartott hivatalvizsgálatokat és különböző hivatali ellenőrzéseket. Hódmezővásárhelyen pl. 1947. március 13. és 14. napjain a Termelési Bizottság működését vizsgálta. Megállapította, hogy a Termelési Bizottság pénztári számadásának vizsgálatara egy számvevőségi szakembert kell kiküldeni. A bemutatott okmányok és a vezetett pénztári számadás számadatai nem egyeznek, márpedig az ezzel kapcsolatos tényállás lerögzí- tése, a számszaki felülvizsgálat és különösképpen a pénztári egyenleg megállapítása a számvevőség feladata. A számvevőség kiküldöttje a pénztári számadás felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését közvetlenül a főispánnak fogja elküldeni. Az ellenőrzés során megvizsgálták a kifizetési jegyzékeket, fuvarleveleket, egyéb pénztári okmányokat, a vetőmagjuttatásban részesített egyének által aláírt vetőmag átvételi elismervényeket és általában a vetőmagakció pénztári elszámolását. Összehasonlították az iktatókönyvbe bevezetett iratokat az irattárban levő ügydarabokkal és több hibát találtak. Az iktatást végző gépírónő több ügydarabnál felcserélte az. iktatószámot és 12 ügyiratot nem iktatott be. Az irattárból sok ügydarab hiányzott. Az 1947. március 3-án felvett ülésről szóló jegyzőkönyvet sem az alelnök, sem a jegyző- könyvíró nem írta alá. Az 1946. július 5-től 1947. december 14-ig 240 Major Zoltán László: Adatok a Tiszántúli Kerületi Termelési Biztos... 1 A helytörténetírás levéltári forrásai. III. k.1944-1971. (Szerk.: Gazdag István), Debrecen,1976., 296-297.. A földművelésügyi szakigazgatás története., (Szerk.: Dr. Patakу Ernő), Bp. 1970., 289., HBML. XXIV. 211/a. 1. cs. 19/1945., 1945. nov., 3.
