A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Egyesített Fiú Gimnázium 1944-1946
224 Az egyesített fiúgimnázium kísérletként lényeges tantervi módosításokat vezetett be: a III. osztályban a német nyelv oktatását elhagyták, ugyanakkor az orosz nyelvet fakultatív tárgyként bevezették. A gazdasági és társadalmi ismereteket nemcsak a VI., de a VII-VIII. osztályokban is tanították. A magyar nyelv- és irodalom, a történelem óraszámát viszont nem módosították, sőt egyes osztályokban a heti óraszámot még a tanterv előírta mennyiségnél is magasabbra állították be. A változtatások politikai színezete egyértelmű, a német nyelv megszüntetése hátrányosan érintette azokat akik már két évig tanulták. Az igazgató végül felvetette, hogy változatlanul tisztázatlan az intézet státusa, nem világos, hogy ki az intézmény fenntartója. Az ösz- szes dologi kiadásokat, valamint az óraadó díjakat a befolyt tandíjakból fedezik. Az épületet és a berendezési tárgyakat, a fűtési költségeket a Református Kollégium bocsátja rendelkezésre. A kérdésekből viszont az is kiderült, hogy teljes volt a bizonytalanság minden szinten az egyesített gimnázium jövőjét illetően „...tisztázatlan az intézet státusza...” fogalmazta meg az igazgató. Révész püspök már 1944 decemberében kategorikusan átmeneti állomásnak minősítette az összevonást, amit a kényszer eredményezett, de erről 1945 tavaszán már nem beszélt senki. A Református Kollégium igazgatója 1945. február 12-én kelt levelében tájékoztatta az egyesített gimnáziumának igazgatóját, hogy a Kollégium anyagi erőforrásai korlátozottak. „A Kollégium a testvér intézeteknek szállást adott, ezért az épületet rendbe kellett hozatni s erre, valamint a fűtésre már eddig is kb. 30.000 pengőt fordítani a személyi kiadásokon felül. Mivel pedig a Kollégium anyagi helyzete válságos, mert a jövedelem forrásai nagyrészben tönkre mentek, nagyon rá van utalva arra, hogy a tandíj bevételekből is kapjon valamit...amíg a tandíjakból való részesedést az illetékesekből állá bizottság el nem dönti szíveskedjék legalább 15.000 pengőt átutalni.”9 A fenntartáshoz való hozzájárulás mellett komoly gondot okozott a nagy létszámú és állandóan gyarapodó tantestület fizetésének folyósítása. A Pénzügyminisztérium 1/1944. sz. rendeleté alapján a város és a megye területén szolgálatban álló állami tisztviselők és alkalmazottak, valamint az állami fizetéskiegészítésben részesülő tanerők 1945. január elseji illetményét Debrecen város pénztára fizette ki: „Debrecenben eddig működött öt fiú gimnáziumot egyesítő és helyetGazdag István: A Debreceni Egyesített Fiú Gimnázium 9 HBML. XXVI. 33/b.l.
