A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben

szabad rendelkezési jogot is42. így végül a közgyűlés alkotott részletes eljárási szabályokat.

Terjedelmi okokból a teljes szabályzat ismertetésétől eltekintünk, de jelezzük, hogy a korábbi telekkönyvi tanács által vezetett könyveket továbbra is használatban hagyták, s helyettük újakat nem készítettek, de ugyanakkor télvették a kaszálóbirtokokat is a nyilvántartásba. A rendszer felügyeletét a törvényszékre bízták, mivel az 1840:21. te. ezen jogot a tanácshoz telepítette, azonban az 1848-ban kettévált a közigazgatási és a törvénykezési szakágak szerint, ergo itt a törvényszék quasi jogutódként jelent meg. A felállított telekhivatal vezette a telekkönyvet, a birtokváltozási jegyzőkönyveket, az iktatókönyvet és az előterjesztések tárát. A telekbíró kezelte az adásvételkor szerkesztett bevallási jegyzőkönyveket (fassionale protocollum) és a betáblázási jegyzőkönyveket (instabulationale protocollum) is. A gyakorlatban a tulajdon-átruházáskor - a feudális örökvallásra emlékeztető módon - a városi jegyző és egy városi képviselő működött közre, a szomszédok pedig elővásárlási jogot kapta. Az adásvételi szerződés a bejegyzés szempontjából teljes bizonyító erővel bírt, de - az egykori adománylevelekből is ismert - salvo iure alieno elv több helyen garanciaként jelentkezett. A bejegyzési illetéket (engedelem díj, laudemium) a vételár egyhatvanad részében állapították meg43.

A helytartótanács és a város között több üzenetváltást élt meg a császár-királyi rendőrbiztosság megszüntetésének ügye, leginkább a sajtószabadság útjában is álló próbanyomatok emiatti ellenőrizetlenné válása okán, mivel ezt az eljárást a közgyűlés - az 1848:XVIII. tc-re hivatkozással - szintén saját hatáskörébe vonta. Noha a helytartótanács többször is felszólította a polgármestert, hogy óvakodjon a sajtóigazgatás megzavarásától, a közgyűlés újra és újra kijelentette, hogy ,xi császár királyi rendőrséget magyar országi közhatóságnak már csak azért sem ismerheti el, mert annak az alkotmányos törvényhatóság megtörtént szervezése utáni feloszlatása éppen a Magyar Királyi Helytartótanács elnöksége által elrendeltetett |...] ”44.

A város közjogi kedélyét a tiszavirág-életű 1861. évi országgyűlés augusztus 22-én történő feloszlatása borzolta fel ismét, amikor is a közgyűlés szeptember 4-i ülésén csatlakozott az uralkodó döntése el160

___________________Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése...

42 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 1798., 1489., 219-223.p.

43 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 3327. 302-31 l.p.

44 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 3676., 4773., 320-322., 365-366.p.