A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
158 (II.) a Hatvan és a Piac utcabeliek a Városházán, (III.) a Czegléd és a Varga utca polgárai pedig a Kaszinóteremben szavazhattak délelőtt 9 óráig; a középponti választmányt pedig Simonffy Imre vezetésével már február 6-án kijelölték, amely az összeírások útján a választásra jogosultak számát 3260 főben állapította meg (az I. kerületben 1153, a II.- ban 966, a III.-ban 1141 fő.). A szavazás eredményeként Tisza Kálmánt, Révész Imre „helybeli lelkészt” és Patay Istvánt küldhette el Debrecen az országgyűlésbe. (Június 12-én arról értesült a közgyűlés, hogy Révész Béla - lelkipásztori teendőire hivatkozva - visszaadta mandátumát; az 1848:V. te. szerinti újabb választásokon június 30-án senkit sem sikerült delegálni helyette, majd július 14-én végül közfelkiáltásra Csányi Dánielt választották meg a II. kerület képviselőjéMárcius elején továbbá megválasztották az utcabiztosokat is, és ismét felállították az 1848-ban nagy vitákat kiváltó utcabeli bíróságokat két rendes taggal és két póttaggal. Szintén feléledi a kapitányi szék, amelytől a városkapitányi hivatalhoz lehetett fellebbezni, s áprilisban utcánként 5-5 tízházgazda is (a külvárosi területeken 3-3) megkezdhette működését38 39. Ezzel a közigazgatás szoros értelemben vett (intézményi) újjászervezése befejeződött. A polgári haszonvételi jogok tekintetében a legeltetési jog szabályainak módosítása látszott szükségesnek; a gazdászati szakbizottmány március 27-re készített is egy rendelettervezetet, amely értelmében minden községi tag legeltethetett egy darab szarvasmarhát, minden házbirtokos háztelkének nagyságára való tekintet nélkül 2 szarvasmarhát, telkeik nagyságától függően „oly házbirtokosok, kiknek 240 négyszögöl eredeti beltelkök, vagy ennek megfelelő egy nyilas, ház utáni földjük” létezett, legeltethettek 3 jószágot, majd 480 négyszögöl (2 nyíl) esetén 4 darab, 720 négyszögöl (3 nyíl) esetén 5 darab, efelett maximum 6 darab szarvasmarhát vihettek a legelőkre. A tanyabirtokosok tekintetében további, 1-16 nyíl földig, valamint a kaszáló- birtokosoknál 2,5 boglyáig terjedően 1 szarvasmarhát vagy 5 juhot engedő jogosultságot biztosított a tervezet feltéve, hogy ezen személyek belső telekkel is rendelkeztek. Az igavonó jószágokat mindenki 38 DK. II. évf. 1861. 72. sz. március 6. 301.p., Ruszoly József: Országgyűlési képviselőválasztások 1861-1868. Jogtörténeti Tár 2/2. Budapest, 1999. 325-326.p., HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 114.; 3407., 3355.; 5108., 7.p„ 315-318.p„ 469- 470.p. 39 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 946., 917., 1629., 71.p„ 100-111.p., 138-140.p. Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése...
