A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben

„[...] azon birodalmi tanácsról tesz említést, mely birodalmi tanácsról törvényeinkben sehol szó sem tétetik - tekintve több rendbeli sarkalatos törvényeinket, melyek a magyar korona alatti országok részére az örökös tartományoktól független kormányzatot biztosítnak [különösen az 1790. évi 3. te] - [oda] ősi alkotmányunk feladása nélkül követek nem is küldhetők’'.

További, immár nyíltan artikulált felvetéssel jelezték, hogy V. Ferdinánd királynak és Ferenc Károly főhercegnek az eltávolítása „nem jutott az országnak alkotmányos úton tudomására”, s a királyválasztó országgyűlést sem hívták össze hat hónapon belül (1790:3. te ), valamint, hogy az április 2-ára összehívott országgyűlés határnapjának megállapításánál nem kellően vették figyelembe az 1848:V. tc-beli határidőket. (Ez utóbbi gondolatnál a teljes igazsághoz jegyezzük meg, hogy csupán a háromévenkénti választások elve sérült, a határidők egyebekben éppen megfeleltek az 1848:1V. te. 4. §-ában és az 1848:V. te. 24. §-ában rögzítetteknek, ha azokat február 14-től számítjuk is.)

Mindazonáltal - minthogy a nemzetnek érdekében állt az országgyűlés működtetése - a közgyűlés mégis elrendelte a választások kiírását március 7-re, s egyben felszólította az uralkodót, hogy „az októberi diploma által kijelölt ösvényen való megmaradásra” és a sarkalatos törvények megtartására térjen vissza (vagy inkább át)36 37.

Az alkotmányossági kifogásoktól az országbíró sem menekült: az általa a törvénykezés átszervezése tárgyában küldött iratot sem fogadta el a közgyűlés, mondván, hogy az „országbíró О nagyméltóságát” a magyar királyi udvari tanács nevezte ki, amely szintén kívül állt a történeti alkotmányon. így jobb híján a közgyűlés saját elhatározásból és elgondolás szerint szervezte meg a polgári és büntető igazságszolgáltatást a „fennálló törvények alapján”, s egyúttal a jogellenesnek tartott illetékrendszert is eltörölte .

Néhány nappal a február 26-i császári döntést (Februári Pátens) követően (amelyet külön nem kommentáltak), március 7-én valóban megtörtént az országgyűlési képviselők választása: az eljárás ezúttal is az 1848:V. te. szerint alakult azzal, hogy (I.) a Péterfia és a Csapó utcabeli választók Farkas Ferenc házánál (Egyház tér 1584.),

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 157

HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 346., 5l-55.p., DK. II. évf. 1861. 71. sz. március 2. 297.p.

37 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 120., 60-62.p.