A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához
A fejedelemség jövedelmeinek növelése mellett ebben az esetben arról is szó lehet, hogy a különleges kiváltság következtében Debrecen a szökevény jobbágyok átmenőhelye volt. 4. 1590. május 1-én kelt Somlyói Báthory Zsigmond erdélyi vajda parancsa, melyben korlátlanul engedélyezi a jobbágyok Debrecenbe költözését, megtiltja hogy azokat bárki bántalmazza: („... turbare, molestare et damnificare... ”) Eredeti, papírra írt oklevél jól olvasható, rányomott pecséttel. HBML. IV.A. 1021 ./b. l.d. 117.sz. HBML. IV.A. 1021./a. ad Muo. 172. Báthory Zsigmond tehát - aki a legtöbbet foglalkozott ezzel a kérdéssel - korlátlanul biztosítja a beköltözés lehetőségét: 5. 1592-ben utasítja Bocskai István váradi főkapitányt, hogy gondoskodjék arról, hogy Debrecenből az odaköltözött jobbágyot senki ki ne vihesse. Amennyiben ilyen törekvés előfordulna, védje meg a várost. Papírra írt eredeti oklevél rányomott pecséttel. HBML. IV.A. 1021 ,/b. l.d. 120.SZ. 6. 1593-ban a beköltözést akadályozók ellenében kellett fellépnie, A május 1-i oklevelében oltalmat ígér az odamenekült jobbágyok számára. Pergamenre írt oklevél fejedelmi függőpecséttel. HBML. IV. A. 1021./a. ad Muo 92. 14 Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához V. Végtekintve a korszakon láthatjuk, hogy a szabad mozgás joga élt. Ennek két oka is van. Egyrészt a XV. sz. végén a város egy része csaknem elnéptelenedett, ezért a birtokosokat arra kényszerítette, hogy az uralkodónál kieszközölje a jobbágyköltözés szabadságát, másrészt Debrecen is örömmel fogadta az idegeneket. A városban lényegében
