A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 139 Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben Antal Tamás debreceni közigazgatás 1848. évi átalakulásáról és az első népképviseleti közgyűlés történetéről a Hajdú- Bihar Megyei Levéltár XXVI. Évkönyvében jelentettünk meg dolgozatot1, amelynek záró mondatában folytatást ígértünk; Debrecen históriájának akkor elszegett fonalát ehelyütt vesszük ismét „kézbe”: mivel didaktikailag az 1848-as eseményekhez nem csupán az 1849. évi történések ismertetése, hanem a ‘48-as intézmények 1861 -es továbbélése is hozzátartozik a „kis forradalom” időszakában, ezért ezen dolgozat az említett két esztendő Debrecent érintő jogtörténetéből nyújt sommás tárlatot - foglalkozva a közgyűlés működésének kritikájával is. A közgyűlés 1849-ben Az első, népképviseleti alapon szervezett debreceni közgyűlés tevékenységét az 1848. évben - miként az előző Évkönyvben bemutattuk - a szárnypróbálgatások mellett a márciusi törvények végrehajtásának kísérlete, valamint a nemzetőrség felállítása, és a város, illetve rajta keresztül az ország védelmének szervezése jellemezte - hol sikerrel, hol inkább iróniával. A következő év azonban változásokat hozott: a kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözésével a 1 Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti közgyűlés 1848-ban. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI. Szerk.: Radics Kálmán. Debrecen, 1999. 61-94.p.
