A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

délybe küldte a bárót királyi biztosnak, június 22-én a pénzügyminiszter tízezer forintot utalványozott számára.58

Már gyülekeztek a Pestre összehívott népképviseleti nemzetgyűlés tagjai, amikor 1848. július 2-án napvilágot látott az első debreceni (és egyben vidéki) politikai hírlap. Kiadója Telegdi Kovács Lajos könyvkereskedő volt. Szerkesztője, liberális szellemiségének kialakítója testvérbátyja, Telegdi Kovách László (1816-1894), a debreceni polgárosodás egyik tevékeny, szinte polihisztor alakja, ügyvéd, publicista, író, a reformkori irodalmi folyóiratok munkatársa, egy jeles útikönyv szerzője, a polgári bankrendszer kialakításának egyik előharco- sa stb.59 Társszerkesztője a tőle pár évvel fiatalabb Szanka József ügyvéd, a kollégium egykori diákja, szintén a polgári eszmék és átalakulás elkötelezett híve.60 Az Alföldi Hírlap hetente kétszer (vasárnap és szerdán), ötszáz példányban jelent meg és Lengyel Imre meggyőző érvelése szerint elsősorban a „középréteg érdeklődésére számíthatott.”61 Rendszeresen beszámolt a helyi és a környékbeli eseményekről, a fővárosi újdonságokról, a nemzetgyűlési tanácskozásokról, a honvédő harc fejleményeiről.

Az újság szerkesztői kezdettől fogva megkülönböztetett figyelmet fordítottak Kossuth Lajos politikai tevékenységének, kezdeményezéseinek bemutatására, beszédeinek közlésére. Szinte mindegyik számban előfordul a neve. Nézeteit „fenntartás nélkül” - mint Lengyel Imre megállapította62 - elfogadták, népszerűsítették. Gyakran emlegették miniszteri intézkedéseit, de egyre inkább az ország irányításában, közelebbről a nemzetgyűlés vitáiban játszott kimagasló szerepét állították előtérbe. Noha a híreket és a képviselőházi felszólalásokat a pesti lapokból vették át, egy-egy megjegyzéssel, jelzővel ügyesen kiegészítették azokat. Ily módon is formálták, finomították az olvasóik körében élő Kossuth-képet. Különösen sokra becsülték a nemzeti ön- rendelkezés védelmére és az önálló nemzeti hadsereg megteremtésére irányuló erőfeszítéseit, továbbá a radikális szélsőségesek visszaszorítását célzó törekvéseit. Szeptember 20-án pedig a vezércikk szerzője

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 129

58 Uo. 304.p.; a kinevezésről: uo. 266.p.

89 Ember Ernő: A debreceni időszaki sajtó 1867-1900. = A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve 1955/[I]. Db., 1956. 332-333.p.: Lengyel I. i.m. 144-155.p.

60 Ember E. i.m. 335.p.; Lengyel I. i.m. 146-148.p.

61 Lengyel I. i.m. 150-152.p.; az idézet: 152.p.

62 Uo. 179.p.