A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához
vari ítélőszék előtt, hanem a vajdai szék előtt tartoznak megjelenni a Lónyay Erzsébet által az Eperjesi Törvényszék előtt kezdett perben .......oppidum Debretzen in ipso comitatu Byhoriense existeret, hie in curia regia comparere, ac judicium recipere in quamquam audiren t... ” Eredeti, papír, rányomott pecséttel. HBML. IV.A. 1021 ,/b. l.d. 113. sz. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy Debrecenben első fokon egyértelműen a bíró és az esküdtek határoztak. A fellebbezési hatóság változik (Zsigmond király a tárnokmester bíróságát jelölte ki, Mátyás és az utána következő földesurak a debreceni uradalom helyben székelő officiálisaira ruházták a fellebbezett ügyek felülvizsgálatát, János Zsigmond az ilyen ügyeket a saját személyes bírói székére rendelte vinni), de végeredményben a szenátus csaknem kizárólagos fellebbvi- teli bírósággá válik, tehát a bíró és a tanács kezében volt Debrecen büntetőjoga. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII ______________________________Ц 111. Debrecen végső soron magánföldesúri város volt korszakunkban, többek között a Török család zálogbirtoka annak kihalásáig. Izabella királyné ezt 1557-ben rendeletileg ki is mondja: 1 1. Izabella királyné az 1557. március 10-én, Gyulafehérváron kelt oklevelében a régi időktől fogva Debrecenhez tartozó Poroszlóteleke, Szent Demeter, Zathateleke, Látóteleke, Szent Kereszt nevű föld és Soma földek használatában Debrecen lakosságát jövőre nézve háborítás nélkül meghagyja. Hitelesített, egyszerű másolat. HBML. IV.A. 1021./b. l.d. 39.sz. Ugyanakkor a város az adománybirtokok révén maga is feudális birtoktulajdonos:
