A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

Lajosnak a beszédeit, reformindítványait is. A magisztrátusnak a város diétái követei hivatalos jelentéseket küldtek, általában tíz-tizennégy naponként. Noha Komlóssy László (1801-1855) szenátor, városi rendőrkapitány konzervatív nézeteket vallott3, és társa, Sápy Sámuel (1812-1886) ügyvéd4 is inkább a fontolva haladók közé sorolható, feltűnően gyakran megemlítették Kossuth Lajos fontosabb felszólalásait.5 Hamar rá kellett ugyanis döbbenniük, hogy az országgyűlés menetét, határozatait a roppant agilis Pest vármegyei követ szereplése jelentékeny mértékben befolyásolja. A küldőikkel szembeni kötelezettségük, a hiteles tájékoztatás pedig megkívánta, hogy ennek arányában legyen jelen a tudósítások szövegében.

1848. március 14-én egy szemmel láthatóan sebtében írt rövid levélben vázolták az előző napi bécsi forradalom eseményeit és beszámoltak Kossuth Lajos aznapi nagyhatású, a reformkövetelések azonnali sürgetését kezdeményező hármas indítványáról: a feliratot a nádor mielőbb tárgyaltassa; a sajtószabadságot léptessék életbe; az országgyűlés ne engedje ki kezéből a dolgok menetelének gyeplőjét. A jelentésre a városi tanács illetékes jegyzője rávezette: „érkezett Martius 17.kén reggeli 7 Уг orakor 1848.” Útközben, nyilván a postán, mellé tették a pesti tizenkét pont március 15-én kinyomtatott szövegét.6 A város vezetői tehát elég korán értesültek a hatalmas fordulatról, de egyelőre, feltehetően óvatosságból titokban tartották.7 A városi tanács március 18-án délelőtt csupán helyi ügyeket tárgyalt.8 Valószínűleg ezután érkezett meg a városházára Sápy Sámuel március 15-én kelt jelentése, amelyen nem tüntették fel az iktatás időpontját. Egyedül

110 Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

3 Balogh István: A polgári jogegyenlőség kérdései Debrecenben (1843-1849). = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XV. Db., 1988. 33.p.; teljes életútja: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 6.köt. Bp., 1899. 852-863.has. - 1843—44-ben is ő volt a város egyik diétái követe.

4 Szabó István: Debrecen 1848-1849-ben. Db., 1928. 43.p. - 1847. okt. 13-án választották meg őket.

5 HBML IV. A. 1011/r. 14.cs.

6 HBML IV. A. 101 1/r. 14.cs. 20.sz. Közölte Gazdag István: Debreceni várospolitika 1825-1848. Országgyűlési utasítások, tudósítások. Db., 1989. 148-149.p. - Kossuth beszédének szövege: Kossuth Lajos összes munkái XI. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. 1847/48. Bp., 1951. 650-652.p. (A sorozat jelölése a továbbiakban: Kossuth L. ÖM)

7 Szabó I. i.m. 10.p.; Balogh István: A forradalom sodrában. = Debrecen története 2. 1693-1849. Db., 1981.477.p.

8 HBML IV. A. 1011/a. 118.)