A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Goda Éva: Az egyesült Polgári Casinó
172 seny, Borászati lap, Iparosok lapja, Religio és nevelés, Delejtű, Törvénykezési Csarnok, Tőzsér, Kolozsvári Közlöny, Győri Közlöny, Szegedi híradó, Egri értesítő, Pécsi lapok, Debreceni Értesítő, Kassa- eperjesi értesítő, Neueste Nachricht, Fliegende blätter, Independenz, Wanderer”.107 108 A további évek előfizetéseire vonatkozóan 1866-ig a helyi újságok adnak némi tájékoztatást. A Hortobágy című lap az, amelyik rendszeresen közöl híreket a kaszinó életéről. Innen tudjuk például, hogy 1864-ben a „... kaszinó jelen évre 33 magyar, 1 francia és 4 német hírlapot rendelt meg. Azonkívül az időközben keletkező magyar lapok is tartatni fognak. Évi kiadása a kaszinónak hírlapra 500 Ft-ra tehe- tő”. 1866-ra a következőket adja hírül szintén a Hortobágy című lap: „A polgári casino e félévben 36 hírlapot, szépirodalmi és szaklapot járat, mely lapok összesen 450 forintnyi értéket képviselnek”.109 A véleménynyilvánítás érdekes esetére találunk példát az előbb említett hetilapban (1866) közzétett „Kivonat” alapján. A Polgári Casino olyan végzést hozott, hogy a Török János által szerkesztett „Pesti Hírnök” című politikai napilapot olvasóterméből kitiltja. Ezt azzal indokolta, hogy a lap „e hon ezer éves alkotmánya, szentesített törvényei, önállósága és függetlenségével merően ellenkező, egyleti közönségünknek hazánk emez intézményei iránt kegyelettel nyilatkozó közérzületét megbotránkoztató, fellázító iránya” miatt nem való a Casinóba.110 Goda Éva: A debreceni egyesült Polgári Casino története... 107 Boldisár Kálmán: A Debreceni Casino... i.m.: 14. 108 Hortobágy: 1864. 4. sz. 13-14. 109 Hortobágy: 1866. 8. sz. 30-31. 110 Pesti Hírnök: A konzervatív irányzat legszélesebb hatást kifejtő, legtovább élő orgánuma 1860. március 12-én indult Pesti Hírnök név alatt. Főszerkesztője Török János, aki 1866 végéig szerkesztette a lapot. A lap 1868. december 15-én az Idők Tanúja című katolikus lappal egybeolvadt és a Magyar Állam című politikai napilappá alakult át 1869-től. A magyar sajtó története 1848-1867. II/1. köt. Bp.: Akad. K. 1985. 513. Török János-. A Bach-korszak legsikeresebb magyar szerkesztője volt. Cikkei jelentek meg 1852-től a Magyar Hírlapban ahol lefektette programját, amely Széchenyire hivatkozott, de tőle ,jóval konzervatívabb és lojálisabb” volt. 1853 és 1855 között a Pesti Napló szerkesztője lett. Nézetei miatt 1857-től egyre népszerűtlenebbé vált. Restaurációs nézeteket vallott és ragaszkodott az arisztokrácia és a klérus társadalmi vezető szerepéhez. A magyar sajtó története 1848-1867. II/1. köt, u.o.: 303-305.
