A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben

kerületek a közigazgatási kerületek terjedelmével azonosak voltak.10 Nagyváradon a katonai parancsnokság élére Braunhof János tábornokot nevezték ki.11

Haynau tábornagy Bécsben 1849. október 16-án közzé tette a rögtönbíráskodás szabályait. Erre szerinte azért van szükség, mert „a volt polgári háború következtében rablógyilkolás, rablás, különösen űtonállás és gyújtogatás esetei gyakran fordulandanak elő.” Ezt ki kell hirdetni falragaszokon, kinyomtatott példányokban, hírlapokon, körlevelek útján, tanácsházak kapuin, templomok ajtajain. Pusztákon a szolgabírák vagy ezek által küldött, más hivatalos közegek által, sőt a lelkészeknek is ki kell hirdetniük a szószékről. Erről a hadtestparancsnokok és a katonaság is értesítendők.12 13

Szűcs Sándor is megállapítja, hogy korszakunkban a tolvajok, zsiványok, lókötők, tanyafelverők elszaporodtak. ' Püspökladányban 1850. májusában akasztották fel Orbán Bálintot és rablóbandájának néhány tagját, akik a cs. kir. megyefőnök által meghirdetett statárium alatt Eszak-Bihar és Dél-Szabolcs kerület szélein bűntetteket követtek el, s akiket a Püspökladányban összeült nádudvari járási rögtönítélő bíróság halálra ítélt.14 Püspökladány és Báránd között a Váradi halmon akasztották fel ezidőtájt Bagdi Imre betyárt is.15 Osváth Pál, a neves sárréti csendbiztos is megemlíti, hogy az üldözött honvédek egy részéből „elszánt csavargó” lett és ezeket a zsandárok képtelenek voltak üldözni. Nagyon elszaporodott a lótolvajlás.16 Az osztrák abszolutisztikus kormányzat természetesen „ideológiailag” igyekezett felhasználni ezeket a bűneseteket, és a bujkáló honvédeket együttesen bűnözőkként igyekezett minősíteni. Fehér János a mezőkeresztesi járás járásbírója azonban Kulcsár Ferenc berekböszörményi lakos „minden alap nélkül tolvajsággal vádoltatása” ügyében alapos vizsgálatot

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 119

10 Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848-1871. In.: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XIX. Század. Szerk.: Farkas József.. 145.

11 Bihar vármegye és Nagyvárad... i.m. 577.

i2HBML. IV.B. 409/c. 3. cs, V-79L, 1849. okt. 16.

13 Szűcs Sándor: Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek. Bp. 1969. 25.

14 Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, Szolnok., 1974. 175.

15 Szűcs S.: Betyárok, pandúrok... i.m. 34.

Osváth Pál.: Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása., Szerk.: Uivárv Zoltán.. Debrecen, 1996. 19.

16 HBML. V. 610/c. 2. cs, 167/1853., 1853. ápr. 16.

____________________________