A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz

nek újragondolói nemigen módosították, legfeljebb árnyalták. Az utóbbi időben megjelent lexikonok pedig sajnálatos módon számos hibával közük életrajzi adatait,14 15 sőt a Magyar nagylexikonból ki is hagyták. A nagy irodalomtörténeti szintézisek megemlékeznek ugyan róla, de épp, hogy megemlítik, illetve munkásságának csak valamely elemére utalnak. A többkötetes magyar irodalomtörténet a szlovák irodalom és népköltészet megismertetőjeként, tolmácsolójaként, valamint a lengyel Adam Mickiewicz (1798-1855) és William Shakespeare (1564-1616) műfordítójaként említi,16 egy másik fejezete a szocialisztikus eszmék első irodalmi szintű megszólaltatói, a rövidebb irodalomtörténeti összefoglalás pedig a szocializmushoz közel álló lírikusok között szerepelteti a nevét.17 18

Sziklay László könyvéhez képest jóformán egyetlen új adalékkal sem bővült a Gáspár Imre újságírói, szerkesztői munkásságára vonatkozó információk köre. A nyolcvanas évek derekán kiadott sajtótörténeti szintézis csupán annyit jegyez meg róla, hogy néhány nemzedéktársával együtt notórius szépirodalmi lapalapító volt.ls A mai szerzők leginkább Krúdy Gyula valóban sok tényadatot közlő visszaemlékezéseire hivatkoznak,19 de nemigen veszik figyelembe a kiváló író elismerő szavait, aki szerint Gáspár Imre „a legjobb vidéki hírlapíró volt”.20 S igen jó szemű ítész; nyilván ezzel függ össze, hogy sok tehetséges publicistát indított el a pályán, közöttük a legkitűnőbbet, az

182 Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei...

14 Jellegzetes példa erre Csáky Károly friss keletű, jó szándékú portréja: Gáspár Imre élete és munkássága. = Cs. K.: Szülőföldi vallomások. Bratislava, 1989. 13-35.

15 Új magyar irodalmi lexikon, l.köt. Bp., 1994. 661.; Magyar életrajzi lexikon. 1 .köt. Bp., 1967. 575.

16 Horváth Károly: A műfordítás-irodalom. = A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Bp., 1965. 564. - A szlovák irodalomhoz fűződő szoros viszonyáról részletesebben írt Sziklay L. i.m. 71-87. és az ő nyomán Csáky K. i.m. 22-30.

17 József Farkas: A szocialista irodalom kezdetei. A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Bp., 1965. 481. Említi még Diószegi András: Petelei István. = uo. 792.; Mezei József: A századvég lírája. = A magyar irodalom története 1849-1905. Bp., 1963. 301.

18 Németh G. Béla: Szépirodalmi lapok 1867-1890. = A magyar sajtó története II/2. 1867-1892. Bp., 1985. 502.

19 Csáky K. i.m. 30-53. - Krúdy Gyula írásai közül a legtöbb információt az 1918- ban közzétett Gáspár Imre c. cikk tartalmazza: K. Gy.: Irodalmi kalendárium. írói arcképek. Bp., 1981. 231-238. Figyelmet érdemel még 1923-ban megjelent cikke is: Gáspár Imre, az álnevek lovagja. = uo. 238-241.

20 Krúdy Gyula: Gáspár Imre. = K. Gy.: Irodalmi kalendárium. írói arcképek. Bp., 1981. 236.