A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában
86 Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti... nyiben is maradt, tényleges alkalmazására sem akkor, sem később (1849. január 18.) nem került sor, s november 10-én a honvédelmi bizottmányt is - jegyzőkönyvének felvétele mellett - újabb kormány- biztosi rendelkezésig ideiglenesen megszüntették. Igaz, december 2-án Bayler István elnöklete alatt egy időre (1849. január 10-ig) ismételten életre kelt annak hírére, hogy Urbán elfoglalta Kolozsvárt, de lényegesebb nyomot akkor sem hagyott a tevékenysége.53 Az előbbiekből is láthatóan a kormánybiztosok rendeletéi fokozottan alkalmasak voltak a zavarkeltésre, ti. a Debrecen környékén működő különböző kormánybiztosok (pl. Bemáth József, Hódossi Miklós, Vay Miklós) a legtöbbször igen eltérő, a realizálás terén egymásét lényegileg kizáró utasításokat küldözgettek a Városnak legtöbbször a maroknyi nemzetőrségének mozgósítására vonatkozóan, mígnem a közgyűlés maga fordult az OHB-hoz: legalább próbálja meg összehangolni a tevékenységüket: “a környékünkön levő kormánybiztosoktól, több rendbeli különböző, egymást paralysáló felszólítások és rendeletek érkeznek, úgy, hogy mi azt sem tudjuk, melyikhez tartsuk magunkat inkább, ‘s melyiknek engedelmeskedjünk a másik felett: a honvédelmi bizottmány kéressék fel az iránt, hogy úgy intézkedjék, hogy az e ’ tájon levő kormánybiztosok munkálkodásába, ‘s a teendők iránt kiadott rendeleteikbe egység legyen, hogy így tudván magunkat mihez tartani...”.54 Valószínűleg nem a Város könyörgésének eredményeként, de később, december 23-án végül megérkezett Kossuth azon rendelete, mely szerint az összes korább említett kormánybiztos helyébe Beöthy Ödön lép teljhatalmú országos biztosi kinevezéssel, s ‘‘Erdély, Szabolcs, Bihar, Szathmár, Kraszna, Kővár, Középszolnok és Zaránd vármegyékre, a kebelükben levő királyi városokra és a hajdú kerületekre ” kiterjedő illetékességgel. Szintén a Közlöny 131. számában jelent meg egy tizenöt pontból álló rendelet az útlevelek használatára vonatkozó kötelezettségről is, mely szerint mindenki, aki lakása helyéről elutazni kíván útlevéllel látandó el az utazás céljának bejelentése szerint - így nehezítendő “az ország érdekét veszélyeztető cselszövők és árulók egymássali érintkezését és bujtogatásait”. A rovatokban a korabeli azonosításhoz szükséges és lehetséges adatokat kellett feltüntetni, úgy mint: az utazó ne53 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 950., 961., 376.1., 379.1., Kiszely: i. m. 126., Balogh: A forradalom... i. m. 483. 54 HBML. IV. B. 1102/a. l.k. üsz, 982., 1273., 390.1, 459.1._____________________
