A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában
84 nem megoldhatatlan problémát, ezért a Város szinte könyörgött a Minisztériumnak: több zászlóaljat már ne irányítsanak Debrecen felé.48 Október 8-án érkezett meg Kossuth, immáron, mint az OHB elnökének a későbbiekben többször felolvasott rendelete: hét napon belül tűzze ki minden törvényhatóság a nemzeti színű zászlót, és a Honvédelmi Bizottmányhoz való hűségét írásban haladéktalanul nyilvánítsa ki 49 Az előzőekből következően novembertől a népfelkelés zavaros kossuthi gondolata is mind aktuálisabbá vált országszerte - így Debrecenben is. Az OHB-val és a fővárossal állandó kapcsolatot tartó Sápy Sámuel - országos mintára - ki is dolgozta a megvalósításhoz szükséges részleteket, melyeket október 21-én ismerhetett meg és fogadott el a közgyűlés. Eszerint első és - vitathatatlanul - alapvető feladatnak mutatkozott a népet nyomtatványokkal és e célra összehívott népgyűléseken értesíteni a népfelkelés szükségességéről, céljáról - arról, hogy “mire való”: hatálya alá tartozott “minden férfi, ki valami fegyvert bír, és így csupán a gyermekeket, fekvő betegeket, és legyengült öregeket kivéve” fegyverrel (in concreto: ásó, kapa, fejsze, stb!), 5-6 napi élelemmel és azzal, hogy az intézmény az ellenség “nyugta- lanítása végett, legfeljebb 2 napi járóföldre csupán az ellenség közeledte esetében alkalmaztatik”. A terv szerint a releváns személyeket 15 éves kortól (!) össze kellett írni a külső és belső cselédeket is beleértve, majd utcánként kiállítani és ellenőrizni őket; a népfelkelés szervezéséről pedig a szomszédos helységek is értesítendők. A javaslatot a közgyűlés elfogadta, a “népfelvilágosítással” Révész Bálint közoktatót bízták meg; az összeírás szerint 4128 alkalmas polgárt találtak.50 A népfelkelésről október 23-án egyébként felolvastak egy, a Közlöny 131. számában (október 19.) közzétett, október 16-án kelt OHB rendeletet (nyilván Sápy tervezetének is ez szolgálhatott alapjául), amely az előzőeket annyiban egészítette ki, hogy bővítette az ösz- szeírás alóli mentességben részesülők lajstromát a köztisztviselőkkel, a községi elöljárókkal és azokkal a szolgákkal, akik a közbátorság tekintetében nélkülözhetők, valamint elrendelte, hogy lelki vigaszban és egészségben az otthon maradottak ne szenvedjenek hiányt. Továbbá: azon helyeken, ahol a nemzetőrséget mobilizálták a polgári peres Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti... 48 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 653., 632., 304.1., 300.1. 49 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 657., 672., 688., 306.1., 309.1., 313.1. 50 HBML. IV. B, 1102/a. 1. k. üsz. 723., 334-336.1. _________________