A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában
82 Azon családok, amelyek tagjaiknak a nemzetőrségbe való beállása miatt lehetetlen, vagy nehéz megélhetési viszonyok közé kerültek, támogatásra jogosultak - határozott egy bizottmány. Javaslata szerint az ehhez szükséges pénzmennyiség azoktól szedhető be, akik 1) öregségük, vagy 2) testi hibájuk miatt nem szerepelnek az őrvitézek között, 3) akik nem a városban laknak, de ott házzal bírnak, valamint 4) az özvegy asszonyoktól, és 5) azoktól, akik hatalom alatti fia nincs szolgálatban, s 6) akik kisebb hibájuk miatt helyi szolgálaton kívül másra kötelezve nincsenek42. A kvártélyváltság adót pedig a személyes nemzetőrtartás terheltjei fizethettek megváltás gyanánt. A nemzetőri szolgálat - nem meglepő módon - valóban egyre népszerűtlenebbé vált: augusztus 20-ra újabb önkéntesek összeírását rendelte el a közgyűlés, de csak nevetségesen alacsony számban, ösz- szesen 245-en jelentkeztek eskütételre, ezért meghosszabbították a jelentkezési időt - legalább 600 főt reméltek. Egy hét múlva Poroszlay bejelentette, hogy a toborzás befejeződött (a jegyzőkönyv nem tesz említést a pontos létszámról!), ezzel egy időben a hadügyminiszter utasítására végül is feloszlatták azokat az egységeket, amelyek létrehozásának pontos célja - inkább talán értelme - nem létezett. Az önkénteseket egyébként három csoportba sorolták: 1) nemzetőrök, 2) csak fél évre jelentkezők, 3) egyedül csak lovon történő szolgálatot vállalók. A Városon kívüli szolgálatra sorshúzással választottak ki 600 gyalog és 200 lovas nemzetőrt. A díjazást 3 hónapra 20 pKr. értékben kivetett adóból és az éves hadiadóból igyekeztek fedezni, az összegét pedig eltérően készültek megállapítani attól a 8 pKr-tól, amit a miniszterelnök egyik rendeletében előírt (holott Debrecennek ekkorra már gyakorlatilag csak adósága volt, mintegy 1,5 millió váltó Ft).43 Végül a vezetőség is kénytelenkellet elismerte, hogy önkéntes jelentkezések útján ,,reménység nem lehet, hogy városunkból oly csapat indíthatnék ki, amelyet az álladalom ily várostól méltán elvárhat.”44 De problémát jelentett a már kiállított nemzetőrök felfegyverzése is: ennek céljára - a Város anyagi tartalékaiból mindezek fedezésére másként nem futván - a tűzi pénztártól 400, az árvák pénztárától 1600, a kórháztól 250, a színháztól pedig 290 pFt összeget vettek el.45 42 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 338., 204-205. 43 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 399., 401., 409-411., 420., 237-238., 238., 240- 242. 246-247. 44 Balogh: A város... i. m. 53. 45 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 509., 269.1. ________________________________ Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti...
