A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában
76 napszámos (!), 1 juhos, 1 őrlős, 1 insurgens, 1 méhész, 1 magánzó, 5 hivatalnok, honorácior. Összességében kézműves: 34%, szántóvető: 28%, kereskedő: 22%, hivatalnok: 12% (4% „egyéb”)- Vagyoni helyzetüket tekintve pedig háromnegyedük a legmagasabb adót fizetők (virilisták) közé tartozott.30 31 Lényeges változás a korábbiakhoz képest annyiban történt, hogy a vagyonos polgárság szélesebb rétegei kanali- zálódtak be a Város ügyeinek legfelsőbb szintű intézésébe, azonban voltak a tagok között olyanok is, akik adója a 10 forintot sem érte el. Karap Sándor enapi beszédében az előzőekben megkezdett gondolatmenetét folytatta: „Korunk jelszavai, a szabadság, egyenlőség, testvériesség nálunk és általunk valósággá váltak. Nem vaktörténet mivé ez, sem nem az emberi kiszámításoké, jó népünk szelíd jelleméből kifolyó természetes eredménye ez, mely... hasonló békés úton fejlődésünkről kezességet nyújt... ” „ Választunk magunknak elöljárókat, bírákat, képviselőket szabadon úgy, hogy a törvény engedni akarja - ez jog. Engedjünk híven az ő törvényes akaratuknak, rendeleteiknek, hódoljunk minden törvénynek, mely áltatok nyilatkozandik, ajándékozzuk meg őket bizalmunkkal, mely a társaságnak leghatalmasabb ragasza - ez követel- „31 meny. Elhangzott az ismételt, örökérvényű kijelentés: jog és kötelezettség együtt jár, ehhez tartozik még a népképviselet elve szerinti nyilvánosság. Mindennek - klasszicista hangú - végcélja: a közjó. Ezen fejezetben tárgyaljuk - jellegének rokonsága miatt - az országgyűlési képviselőválasztás témáját is. A belügyminiszter május 22-én 1690/B. szám alatt kelt és a közgyűléssel május 31-én ismertetett rendeletében megállapította, hogy - bár még javában zajlott a tisztújítás - „a megyék, városok és kerületek átalakulása kevés kivétellel és érezhető rázkódtatás nélkül eszközölve van.'" Ezért sor kerülhetett az új országgyűlés immár képviselőinek megválasztására is, hiszen „a nemzet önlétszeretetét voltaképpen csak az országgyűlésben éri el, mely jogai felett őrködni és a veszély rohamainak diadalmasan ellent állni legalkalmasabb. ”32 Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti... 30 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz.n. 15-18., Balogh: A város... i. m. 44., Balogh: A forradalom... i. m. 480. 31 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz.n. 19. 32 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz.41,,53.____________________________________
