A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában

76 napszámos (!), 1 juhos, 1 őrlős, 1 insurgens, 1 méhész, 1 magánzó, 5 hivatalnok, honorácior. Összességében kézműves: 34%, szántóvető: 28%, kereskedő: 22%, hivatalnok: 12% (4% „egyéb”)- Vagyoni hely­zetüket tekintve pedig háromnegyedük a legmagasabb adót fizetők (virilisták) közé tartozott.30 31 Lényeges változás a korábbiakhoz képest annyiban történt, hogy a vagyonos polgárság szélesebb rétegei kanali- zálódtak be a Város ügyeinek legfelsőbb szintű intézésébe, azonban voltak a tagok között olyanok is, akik adója a 10 forintot sem érte el. Karap Sándor enapi beszédében az előzőekben megkezdett gon­dolatmenetét folytatta: „Korunk jelszavai, a szabadság, egyenlőség, testvériesség nálunk és általunk valósággá váltak. Nem vaktörténet mivé ez, sem nem az emberi kiszámításoké, jó népünk szelíd jelleméből kifolyó természetes eredménye ez, mely... hasonló békés úton fejlődé­sünkről kezességet nyújt... ” „ Választunk magunknak elöljárókat, bírákat, képviselőket sza­badon úgy, hogy a törvény engedni akarja - ez jog. Engedjünk híven az ő törvényes akaratuknak, rendeleteiknek, hódoljunk minden tör­vénynek, mely áltatok nyilatkozandik, ajándékozzuk meg őket bizal­munkkal, mely a társaságnak leghatalmasabb ragasza - ez követel­- „31 meny. Elhangzott az ismételt, örökérvényű kijelentés: jog és kötelezett­ség együtt jár, ehhez tartozik még a népképviselet elve szerinti nyilvá­nosság. Mindennek - klasszicista hangú - végcélja: a közjó. Ezen fejezetben tárgyaljuk - jellegének rokonsága miatt - az or­szággyűlési képviselőválasztás témáját is. A belügyminiszter május 22-én 1690/B. szám alatt kelt és a közgyűléssel május 31-én ismertetett rendeletében megállapította, hogy - bár még javában zajlott a tisztújítás - „a megyék, városok és kerületek átalakulása kevés kivétellel és érezhető rázkódtatás nélkül eszközölve van.'" Ezért sor kerülhetett az új országgyűlés immár képvi­selőinek megválasztására is, hiszen „a nemzet önlétszeretetét volta­képpen csak az országgyűlésben éri el, mely jogai felett őrködni és a veszély rohamainak diadalmasan ellent állni legalkalmasabb. ”32 Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti... 30 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz.n. 15-18., Balogh: A város... i. m. 44., Balogh: A forradalom... i. m. 480. 31 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz.n. 19. 32 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz.41,,53.____________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom