A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában
74 mestert, tiszti mérnököt, a felső és alsó járási mezőbírákat és kaszáló- bírákat (1-1) és 2 tiszti sebészt. Megjegyezzük, hogy az így választott összesen 37 tisztviselőből 18 már korábban is teljesített valamilyen szolgálatot. A törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően (16. §) “a városokban jelenleg létező tisztviselők közül azon egyének, kik olly hivatalt viseltek, melly a jelen törvény kihirdetése előtt, éltök fogytáig rendszerint újítás alá nem esett, fizetésüket éltök fogytáig megtartják; ellenben ha a jelen törvény szerint tartandó tisztújitás alkalmával, vagy az eddig viselt, vagy magasabb hivatalra megválasztatnak, a választást elfogadni kötelesek, különben nyugpénzöket elvesztik; - és szinte úgy elvesztik akkor, ha fenyítő közkereset útján bármikor valamelly bűntény miatt marasztaltalak”. A számadással tartozó hivatalnokok pedig “a városi törvény- hatóságnak részletes elrendezéséig, eddig viselt hivatalaikban meghagyatnak ugyan; a pénz- és egyéb tárakra leendő felügyelés azonban a jelen törvény szerint választandó tanács felelőssége alá helyhezhetik; melly hogy ebbeli felelősségének teljes mértékben eleget tehessen, egyszersmind azon hatalommal ruháztatik fel, hogy tapasztalandó bármelly visszaélés, vagy hanyagság esetében, a számadókat a körülményekhez képest azonnal elmozdíthassa, sőt le is tartóztathassa, és bűnperbe idéztethesse, helyettük ideiglenesen más kezelőket nevezhessen, és általánosan a pénztárak biztosítása iránt minden szükséges intézkedéseket megtehessen” (1848:XXIII. te. 17. §). A választások eredményét a tisztújító közgyűléseken (május 22- 27) hirdették ki hivatalosan, melyek tagjai voltak: a választási elnök, Karap Sándor, a kijelölő választmány 12 tagja, a tanács tagjai közül Poroszlay Fridrich (Frigyes) főbíró, Nagy Sándor, Bayler István, Csató István, Blaszkovich Kálmán, Vass Benjamin tanácsnokok, a főjegyző, az aljegyzők, a választott hites község elnöke, Kovács Lajos népszóló, a most még „életben levő” esküdtek és a nagy számban ösz- szesereglett polgárok és közlakosok. A közgyűlés-sorozatot Karap Sándor választási elnök nagyszabású beszéddel nyitotta meg. Ebben a népképviseleti elv jelentőségét a következőekben fogalmazta meg: „[Ezen tisztújításkor] minden korlát nélkül szabadon választott képviselők és a magunk választotta bizottmány irányadó, vagy mérséklő befolyásával választjuk [elöljáróinkat és képviselőinket] ... az alkotmányos polgári szabadság mint legszen- tebbike, úgy legfontosabbika ez, amely az erkölcsi felelősséggel van Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti...
