A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában
64 Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti... ÚTFÉLEN A pesti események híre a követtudósítások útján Debrecenbe is március 17-én érkezett, miként Szegedre, s a legtöbb távolabbi törvényhatóságba. Poroszlay Fridrich főbíró elnöklete alatt március 19- én ült össze a rendkívüli tanácsülés a választott hites községgel együtt a tudósítások és a 12 pont megvitatása végett. A lakosság ekkorra már a Városháza udvarán és a piacon értesült az eseményekről, és a Nemzeti Újság révén a pontokat is olvashatta. A nyilvánosság számára is megnyitott tanácsterembe így nem csoda, hogy hatalmas tömeg tódult be, a hivatalos résztvevők - összesen 35 esküdt és 6 szenátor - is szokatlanul nagy számban jelentek meg. A tíz órakor megnyitott ülésen az érdeklődő közpolgárok kijelentették: a későbbiekben nem szándékoznak beleszólni az ülésekbe, csak hallgatókként tartózkodnak ott, azonban a tizenkét pont tárgyalásán részt kívánnak venni. A kérés érthető és természetes volt.7 A követtudósítások felolvasásával kezdődött az ülés. Ebben a követek - Komlóssy és Sápy - beszámoltak a március 13-i bécsi eseményekről (Metternich lemondása, Albrecht főherceg méltatlansággal való illetése, a fegyvertár megnyitása), illetve az azok hatására és Kossuth kezdeményezésére kidolgozott felirati javaslat megfogalmazásáról, benne a sajtószabadság azonnali hatályba léptetésének követeléséről. Hírül adták, hogy Apponyi főkancellár lemondott, s mellékelték a 12 pont szövegét. Rámutattak, hogy az országgyűlésnek ezentúl Pesten volna a helye, a nemzetőrség létszámát pedig 15000 főre kellene duzzasztani. Végezetül Táncsics kiszabadításáról szóltak.8 A tanács ezután végzést adott ki a 12 pont elfogadásáról - melyhez a közvélemény is egyhangúlag hozzájárult -, valamint ezzel együtt kiemelte, hogy a király szent és sérthetetlen (sacrosanctus); továbbá a városi nyomdát a pesti mintának megfelelően a sajtótörvény megszületéséig (a későbbi 1848:XVIII. te.) az előzetes cenzúrától mentesítették, s úgy rendelkeztek, hogy, ha visszaélés történne, a tanács mint bíróság járjon el. Egyszersmind kérték a márciusi törvények hatályba lépéséig és az új kormány megalakulásáig fennmaradó helytartótanácsot, hogy Karap Sándort, a helybeli királyi első fokú bíróság 7 Balogh: A forradalom... i. m. 477., HBML. IV. A. 1011/a. 118.k. üsz. 581., 225. 8 HBML. IV. A. 101 l/а. 118.k. üsz. 581., 225-228. __________________________
