A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában

fős, időről időre önmagát kiegészítő tagságból állt - a vizsgált korszakban a tanács csupán formális ellenőrzését gyakorolhatta, illetve saját berkeiből megválasztotta azt. Ezáltal a „bűvös”, városvezető politikai körökbe csak egy igen szűk réteg tekinthetett be.2

A rendi országgyűlési követek megválasztásának és követutasításokkal való ellátásának joga is a városi tanácsot illette, s csak a szabadságharc előtti utolsó években - bár a források nem nevezik meg pontosan, de valószínűleg 1839-40 után - járult mindez a tanács és hites község együttes plénuma elé, melynek ténye egyet jelentett az országos tendenciával: a követválasztásba számos szabad királyi városban bevonták az hites közönséget is.3

A városi kérdés mielőbbi megoldása volt Debrecen követeinek is feladata már az 1843/44. évi országgyűlésen, azonban akkor még csupán a konzervatív és a liberális erők ellentétes nézetei formálódtak ki, s a szabad királyi városok szavazatszámának valaminő emeléséhez nem kerültek közelebb - ugyanis a karok és rendek tábláján az említett városok mindösszesen egy szavazattal bírtak, a megyei közgyűléseken pedig még annyival sem, mivel nem tartoztak a vármegyék joghatóságához. Mindemellett Szentkirályi Móric tervezete szélesebb társadalmi alapokra kívánta helyezni a városok törvényhatóságát, a helytartótanácsnak enyhe főfelügyeleti jogot szánt felettük; s belszervezetüket korszerűsíteni szándékozott a tanács helyetti kisgyű- lés és a közgyűlési interpelláció bevezetésével. A két tábla kilenc üzenetváltást igénylő, választójogi vagyoni cenzusokról, a helytartótanácshoz felterjesztendő határozatok számáról, a főfelügyelő új intézményéről és annak jogköréről szóló hosszas vitája után a javaslat végül nem került az uralkodó elé, s egyértelműen kitűnt, hogy a városi önkormányzat törvényi szabályozásánál a jogi megoldásokat - a

2 Zelizy Dániel: Debrecen szabad királyi város egyetemes leírása. Debrecen, 1882.

898., Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme. 3. kötet. Debrecen, 1872. 999., Balogh István: A város és népe. in: A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849 január-május. Szerk.: Szabó István. Debrecen, 1948. 42., Debrecen 1848-1849. Események, dokumentumok, bibliográfiák. Szerk.: Bényei Miklós. Debrecen, 1974.

7., Szeged jogtörténetéről lásd: Ruszoly József: A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848-1871. Szeged, 1984. 7. és Ruszoly József: A népképviseleti önkormányzat szegedi történetéhez, in: Alkotmánytörténeti tanulmányok 3. Szeged, 1993. 27-33., Pécsről írt: Kajtár István: Pécs szabad királyi város tanácsának működése 1848-49- ben. Pécs, 1975. (összterjedelem 47.)

3 Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918). Budapest, 1992. 36- 44.

62 Antal Tamás: A debreceni közigazgatás és a népképviseleti...