A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1757-1850
43 2. Tóth István Böszörmény város aljegyzője 1767. július 3-án késő este tért haza és feslett életű, részeges feleségét ittas állapotban az udvaron, a disznóól mellett találta. Mivel nem akart bemenni a lakásba, férje kétszer ököllel hátba vágta és hajánál fogva vitte be. Ott az asszony nemcsak szidta, hanem nekiment a férjének, tépte, mardos- ta, a karját is megharapta. Dulakodás közben is elesett s ekkor férje sarkantyús csizmájával halántékon rúgta. Az így keletkezett agysérülés miatt másnap reggel 5 órakor meghalt. A törvényszék Tóth Istvánt 1 évi börtönre és 2 részletben végrehajtandó 100 botütésre ítélte. A kassai kamara Direktoriális Széke a törvényszék ítéletét 1768. szeptember 7-én helybenhagyta. 10 3. Orosz Lajos és 10 társa - köztük 2 nő - böszörményi lakosok ellen nemes Sipeki Balás Mihály Abaúj megye tisztiügyésze apostasia - a római katolikus hit elhagyása - miatt emelt vádat. A kerületi törvényszék 1770 augusztusában kelt ítéletével mind a 10 vádlottat felmentette. A hivatalból felterjesztett ügyben szintén a kassai Direktoriális Szék hozta meg a másodfokú ítéletet - mégpedig már másfél hónap múlva - 1770. október 17-én azzal az eljárási hibával, hogy az I és II rendű vádlottakkal szemben rendelkezés nem volt. Egyébként 5 vádlott - köztük a 2 nő - elsőfokon felmentését helybenhagyta, 4 vádlottal szemben azonban az ítéletet megváltoztatta s őket fejenként 1-1 évi rabságra ítélte, egyiküket azzal, hogy a büntetést Kassán közmunkában köteles eltölteni. 11 Ez az ügy egyébként egyháztörténeti szempontból is figyelemre méltó. Böszörményi vonatkozásban az iratokban olvasható „orosz” hit nyílván „ unitus ”, vagyis Rómával egyesült, mai nem pontos elnevezés szerint „ görögkatolikus ” tehát görög szertartású római katolikus hitet jelenthetett. A kárpátukránoknak az északkeleti Felvidékről az Alföldre leszármazott része is akarva-nem akarva belekényszerült az Unióba már a XVII. század végén, ezért rájuk is vonatkozott az I. Carolina Resolutio óta (1731) az abszolút uralkodói rendelkezés -ezt csak II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete oldotta fel-, mely szerint a római katolikus hit elhagyása apostasia s mint ilyen államilag is büntetendő cselekmény. Ezt különösen Mária Terézia uralkodása alatt teljes kíméletlenséggel alkalmazták olyanokra is, akik gyermekségüktől a református vagy evangélikus hitet gyakorolták, de biHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 10 Uo 1768.Fasc.Q.No. 1. 11 Uo 1769 Fase. R No. 18
