A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen

lölt területhez. Wesselényi hírét véve annak, hogy tettéért le akarják tartóztatni, Apafi határozott parancsára sem ment be Erdélybe. Január 16-án a fejedelmi udvarba küldött követei által azzal próbálta menteni magát, hogy jelenlétével a Debrecen környékén maradt katonáit akarja egybetartani. Valóban Thököly hajdúkat hagyott Debrecenben és a Wesselényi mellett álló mezei katonaság is ott tartózkodott. A katonaság fegyelmezetlensége is ismert. Ubrizi Pál január 22-én Telekit kérte, hogy a csapatostól fosztogatni kijáró katonák megrendszabályozá- sára küldjön ki valakit, két nappal később pedig a mezei hadak Wesselényi Pált kívánták maguk közé. A fejedelem ez utóbbi kívánságot nem teljesítve, bizalmasát, Ispán Ferencet bízta meg a kint lévő katonaság irányításával. A bujdosó had továbbra is a hódoltságban, a váradi és az egri szandzsák területén húzódott meg. A fejedelem a Harsányban tartózkodó Ispán Ferenccel tartotta a kapcsolatot és még július végén is szigorúan utasította a csapatok helyben tartására.14

28 Olveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen

A debreceni rebellióval kapcsolatosan felvetődhet a kérdés, hogy a segélyhadak fizetetlenségének mi volt a tényleges oka. Két fontos esemény játszott közre a dolgok alakulásában. XIV. Lajos francia király a nyugat-európai területszerző háborúját a Habsburgokkal

14 TL 30.; TML 367., 418., 372-373., 385-386., XXIX., 391-392., 397., 404., 439., 467.