A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Forrásközlés - Mónus Imre: A hajdúnánási Kossuth szobor története
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 275 A HAJDÚNÁNÁSI KOSSUTH SZOBOR TÖRTÉNETE ajdünánáson a Kossuth-kultusz az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejében kezdődött, pontosabban a dicsőséges tavaszi hadjárat sikeréhez, a Függetlenségi Nyilatkozathoz, a Habsburg ház trónfosztásához kapcsolódott. Ennek fogadtatása és ünneplése Hajdúnánáson 1849. április 29-én módfelett nagy volt. Délelőtt a református templomban hálaadó istentiszteletet tartottak, a vezető lelkész szent beszédjében a haza függetlenségét méltatta, utána az összesereglett tömeg a templomkertben lelkesítő szónokok által megtartott népgyűlésen vett részt.1 A városi közgyűlés kezdeményezésére hódoló nyilatkozatot készítettek Kossuthnak, melyet Molnár György országgyűlési képviselő adott át, és a Kormányzó Elnök igen kedvesen fogadta, válaszbeszédében „magasztalva említvén” a hajdú nép hazája és szabadsága iránti korábbi és jelen áldozatait. Kossuth emberi nagyságát és hősi tetteit a nánási nép nem felejtette el, „Kossuth apánknak” nevezték, s a kiegyezés utáni konszolidálódott politikai helyzetben egyre többször szóba hozták a nevét és érdemeit. 1889. május 14-én a képviselőtestület Kossuth Lajost díszpolgárává választotta. 1892. szeptember 18-án, születésének 90. évfordulója alkalmával a Piac teret Kossuth térnek nevezték el, a száműzetésben lévő „Turini Remetét” a város lakosságának nevében táviratilag üdvözölték. 1894. március 20-án Torinóban bekövetkezett Kossuth Lajos halála, március 23-án a városi közgyűlés a nagy hazafi érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, fiaihoz részvéttáviratot intézett, Kossuth ' Mónus Imre: Hajdúnánás részvétele az 1848 / 49-es szabadságharcban. Nánási füzetek 14. Hajdúnánás, 1998. 52-53. o.__________________________________ Mónus Imre
