A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből
270 1935-ben azonban ismét megindult a termelés, de mindössze 60,34 P nyereséget hozott az egész évi munka. A következő évek is csupán 200-300 P-ös pozitív eredménnyel zárultak, így megszületett az a döntés; bérbe kell adni a malmot. Ráadásul az 1940. júl. 10-i közgyűlés megállapította, hogy a katonai behívások miatt az üzemet újból le kell állítani. 1940. nov. 3-tól. Huszty Zoltánnak, aki 30 év óta volt a malom gépésze, valamint Harsányi Lajosnak 15 évre bérbeadták az üzemet azzal a feltétellel, hogy a magyar államkincstár követelését (győri program) és a magyar közgazdasági alappal szemben fennálló 9000 P évenként esedékes részét fizetik. Rendezik a Graepel céggel szemben fennálló cca 14000 P tartozást, valamint a Nagykereki Hitel- szövetkezet 11000 P-ős követelését. Fedezik a tűzbiztosítást és az OTI hátralékot az esedékes díjakkal együtt. Kötelesek lesznek a szívógázmotorra való áttéréshez szükséges gépeket beszerezni, s ehhez az épületet átalakítani, az olajmalmot pedig üzembehelyezni. Ha a szerződést megszegnék az addig végzett beruházások térítés nélkül a szövetkezet tulajdonába mennek át. A bérlők azonban kikötötték, hogy új bérlőket is vehetnek maguk közé.' A cég neve 1947. nov. 19-én megváltozott „Harsányi és Keserű mümalom”-ra. Közben egy rövid időre Glück Ignác is a bérlők egyike lett. 1948-ban azonban bejelentik a cég megszűntét. 1950. márc. 6-án, mint államosított üzemet a földmíves szövetkezet veszi tulajdonába és lesz „Földmives Szövetkezet Hengermalom Államosított üzem” néven újból működő malom kezdetben 9, majd 11 férfi munkással és a kapacitás ekkor napi 240 métermázsa. Későbbiekben, mint a megye sok más malmát ezt is leállították, gépeit leszerelték, elszállítottál, telephelyét a Mgtsz-nek adták át, s ezzel a nagykereki gazdák kezdeményezése, sok nehézségen át évtizedeken keresztül fenntartott malma megszűnt. Jelenleg a termelőszövetkezet javító részlege működik benne. Mindössze négy malomnak rövidre fogott történetét volt módunk leírni. Bemutatva azok alapítási körülményeit, utalva a községükben betöltött szerepükre (Munkaalkalom, világítás), szólva a kezSzűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből U.o. 38
