A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből
260 Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből felszerelésével volt megoldva. Az I. világháború ismét elodázta a kérdés megoldását, de a háborút követően is napirendre került és 1922. márc. 12-i ülésén a törvényhatóság már koncessziót adott dr. Szőke Gyulának és Csengeri Menyhértnek önálló villanytelep létesítésére. Ők azonban az 1923. febr. 7-i közgyűlésen bejelentették; tudomásuk szerint a Komádi Egyesült Gőzhengermalmok Rt rövidesen saját elektromos energiát fog termelni, ezért ők a koncessziót (amelyben Komádi vezetői ígéretet tettek arra, hogy minden községi épületbe bevezettetik az áramot, valamint 25-30 közvilágítási lámpát is felszereltetnek) átengedik a malomnak. A közgyűlés az átengedéshez hozzájárult és három hónapban szabta meg az üzemelés megkezdését. A község és a malom közötti egyezséget ötven évre kötötték meg. A hálózat szekunder feszültségét 380/220 Voltban, a primerét pedig 6000 Voltban állapították meg. Az egységárat „legalább három hasonló nagyságú községben és üzemviszonyok mellett, magánvállalkozó által fenntartott villamos telep áraival, vagy ha azokban nagyobb eltérés van, úgy ezen három telep egységárának középarányosával kell, hogy meg99 egyezzen.” A szerződés szerint az esti szürkületet megelőző félórától este 11-ig, majd áramszünet után hajnali 4 órától 7 óráig kellett a telepnek energiát szolgáltatni. A szerződést vármegyei hozzájárulás után 1924. jún. 28-án írták alá a szerződő felek. A telep - villany áram termeléssel kapcsolatos - gépi berendezése: egy BW típusú, 134 m' fütőfelüle- tű 12 Atm nyomású gőzkazán, két, együttesen 36 m2 felületű túlhevítő, egy 220 LE-s dugattyús gőzgép; két generátor, teljesítményük összesen 110 kVA és 5000 V feszültségű, 3 fázisú, 50 periódusú áramot termelnek. A primer és szekunder vezeték közös oszlopsorra volt felszerelve, a közvilágítást 49 db (40 W-os) izzó szolgáltatta. Az áramszolgáltatás 1923. nov. 11-én kezdődött. Az első fogyasztók a községháza, gyógyszertár, posta, Svébi-féle kerékgyártó üzem, a mozi, a vendéglő és néhány tehetősebb gazda lett. 1925-ben is még csak 175 fogyasztó volt. 1935-re a fogyasztók száma alig emelkedett 221-re, de már 75 közvilágítási lámpa égett.22 23 A villanytelepet 1948-ban államosították, és 1951-ben, amikor megépült a Debrecen-Berettyóújfalu távvezeték, gépeit kiselejtezték. Közben 1923-ban T Nagy Gyuláék 22 Villamosítás 123. 23 U.o.
