A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium

nak irataiból tudunk. 1922-beinidtaT^pályáTatát irodatiszti állásra.15 16 17 18 Megnősült, s 1927-ben gyermeke született. 1928-ban Nagyváradra küldik. 1934-ben Bihar Vármegye Levéltárának főlevéltárnoka. Visz- szahúzódó, elmélyülő alkat volt, amiben szerepet játszhatott betegsége is. Az ahspáni iratok szerint többször kért segélyt gyógykezelésre. 1936-ban kinevezik vármegyei irodasegédtiszti állásra. Nyugdíjaztatása után tovább dolgozik, folytatja kutató munkáját, s ehhez a vármegye levéltárában általános kutatási engedélyt kért:”

...szabadságideje alatt a vármegyei főjegyző űr utasítására a levéltárban teljesít szolgálatot, ahol az irattári kezelés körül évek folyamán felmerült mulasztásait igyekszik pótolni...”1'' Ekkor az intézmény vezetője Nadányi Zoltán volt. Folytatta tehát munkáját. A levéltári munka mellett ekkor gyűjtötte többek között a nemességre vonatkozó hatalmas anyagot is össze: „Reszegi Lajos... harmadrendű feladatának tekintette a levéltáу'17

rat és csak tehernek, ami megfosztja őt egyéb kereseti viszonyaitól. ” Gál Imre ezen epés véleménye reális elemeket is tartalmazhatott. Alátámasztható ez azzal is, hogy amikor 1938-ban panaszt emeltek ellene, hogy munkaidejében levéltári magánmunkálatokat vállal, Reszeghy így válaszolt: ”...ő nemesi kutató irodát tart fenn...ne gördítsenek akadályokat az ő megélhetése elé... ”/,s Érdeklődése egyébként sokrétű. 1934 végén (ekkor Berettyóújfaluban lakott) a Komádi és Vidéke

c. lapvállalatnál belső munkatárs lesz, ill. megbízzák a lapügyek vezetésével. Tagja volt a 20-as évek végén a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egyletnek. Rendszeresen levelezett Baktay Ervinnel, Gyalokay Jenővel, és több más őstörténet-kutatóval. Kutatásokat végzett nemcsak a magyarországi, hanem a külföldi levéltárakban is, pl. az Ung Vármegyei Levéltárban és Pozsony Város Levéltárában. Kutatásainak eredményeit publikálta. írt a Magyar Család- történeti Szemlében, illetve a Bihari Múzeum Évkönyvében. Munkájára 1945 után is szükség volt. A háború utáni rendezetlen iratanyag selejtezéséhez „...szakképzett munkásként Reszegi Lajost hívták visz- sza, vezető és irányító munkaerőnek. ”19 1950-ben Hajdú és Bihar megyék egyesítése a két megyei levéltár összevonását is jelentette. Berettyóújfaluból Debrecenbe szállították a bihari anyagot, majd a VKM

15 HBML. IV.B. 404/a. 791. 6703/22.

16 HBML. IV.B. 411/a. 5.

17 HBML. XXXII. 4/d. 1.

18 HBML. IV.B. 41 l/а. 5.cs. 26/1938.

19 HBML. XXXII. 4/d. 1.

238 Szendmé Orvos Erzsébet: Magyarság, államiság, millennium