A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
219 hogy ez csakis akkor lesz eredményes, ha a tisztításba bevonják Nádudvart és Hajdúszovátot is. Úgy tűnik, ekkor kerül szóba a Kösely városi szakasza lecsapolásának szükségessége, mihez a város elöljárósága a vármegye törvényhatóságától kér anyagi segítséget. Ám a megyeiek képtelenségnek” ítélik a gondolatot, hogy vármegyei pénzből történjék egy községi kezelésű csatorna kitakarítása s ehelyett egyenesen elrendelik a hajdúszoboszlói elöljáróságnak a Kösely érintett szakaszának alapos kitakarítását. Ám még ennél is jobb megoldásnak tartanák, ha a ,r..Kösely vizét a belterületi csatorna helyett, a téglavetőmén kanyarulattól kiindulva, a városi közlegelőn át a város által ásandó csatornán át vezetnék el... ”. A város mégis az olcsóbb megoldást, a kitakarítást vállalja és megbíz vele egy vállalkozót. A takarítás belenyúlik a nyári hónapokba, amikoris ,,... a forró nyári napokon a Kösely levegője oly ki álhatatlanul büzhödt és egészségrontó... ”, hogy alig viselhető el. Ez meggyőzi és arra ösztönzi a várost, hogy elhatározza, mindenekelőtt pontos felmérést készíttet a Kösely belterületi szakaszáról, mintegy előkészületként arra, hogy a Kösely vizét egy újonnan készítendő csatornán a városon kívül vezesse. A felmérést a város mérnöke elkészíti, de egyenlőre ennél több nem történik.18 Hajdúszoboszló város másik gondja, a Hortobágy jobb partján elterülő, „Záidor és Darvas laposa” néven ismert, mélyfekvésü terület vízrendezésének megoldása. Ez azonban csak úgy végezhető el, ha a város „... nyugati határán, a nagy Darvas halomtól, az Agota-halomig húzódó, elkülönítő gátat emelnek... ”. Az ehhez szükséges tervek is már 1909-ben elkészültek, amely szerint a munkálatokkal érintve vannak a Borzas-, Darvas-, Őzes-, Eperjes-, Álomzúg- és Sándoros területén húzódó árkok is. Mindenesetre nekilátnak az engedélyezési eljárásnak, viszont a megyei közgyűlési jegyzőkönyvekben annak már nem találni a nyomát, hogy a munkálatok egyáltalán elkészültek-e, illetve, ha mégis, mikor készültek el. 1911-ben ismét a Kösely játssza a város életében a főszerepet, mivel „...medre annyira fel van ismét sekélyezedve, hogy az a csapadékvizeket sem tudja levezetni, hanem a víz ott posványosodik hónapokon keresztül, amíg azt a napsütés fel nem szárítja...”19 Ám Kösely gondja Szoboszlón még 1915-ben sem oldódik meg. Ekkor ugyanis a Kösely „...a folyamatos esőzések és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 18 Uo. 1908. 125.cs. 6461.sz. 19 Uo. 1911. 136.cs. 1906.SZ.
