A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
211 A vízi malmok biharmcgyei felszámolásának eseményei közül érdemes felidézni az 1833. februári megyei törvényhatósági közgyűlést. Ezen „...a Kis Körös ágyának ki tisztítása eránt hozott végzéssel öszve függő/eg, a most legközelebb, Szent Iván hava 4.-én tartott közgyűlésben Miskolczy Károly Szolga Bíró Úrnak azon elő terjesztésére, hogy mivel idő közben az anya Körös nagyon meg áradott és a Kis Körös ki szakadását el törleni nem lehetett, e miatt a Kis Körös is árkából ki tsapván több helyeket vízzel el öntött...” Ezért a közgyűlés határozata a következő: „... a Nagy Körösnek a Kis Körösbe való szakadása meg akadályozása tekintetéből készítendő sarkantyú-gát készítése czéljára 182 forint és 16 krajczárra menő pénzbeli summa ezennel a pénztártól assignáltatik...” A malmokról pedig a királyi helytartó tanács, 1832. december 18-án kelt és Hötl Ádám által signált levele így rendelkezik ,,...Ő Császári Királyi Fensége, a Gáborjáni és Harsányi vízi malmok birtokosait /.../ oda utasítani méltóztatott, hogy gátjainak elhány ását azonnal hajtsák végre...” Egy másik, ugyancsak 1833-ból való irat a Sebes Körös „...regulatioja végrehajtására...” kiküldött bizottság jelentését közli. Eszerint „...azon munkát az Ország Fő Építtető Kormányának Igazgatója által helyben hagyott planuma szerént még azon esztendő augusztus holnap 30.-án elkezdvén /.../szinte a folyó esztendő november 2J.-ik napjáig folytatták /.../ és azon planumba foglalt 960 öl hosszúságú (kb 1800 m ), a transsectioból 540 ölet (kb 1000 m) tökéletesen el végeztünk /.../ Ezen munkának folytatására 600 dolgozó emberek ki állíttatván, mindössze legfeljebb 120 gyermekből álló munkás jelenvén meg...” Nyilvánvalóan arról van itt szó, hogy a kötelező közmunka ennyire nem volt hatékony. A Berettyó mocsárvilágának megszüntetését, a folyó szabályozását abban foglalhatjuk össze, hogy ,A múlt századi folyamszabályozás és ármentesítés (lecsapolás) a Berettyót szerény kis vízfolyássá fokozta le, olyan kicsivé és jelentéktelenné tette, hogy aszályos, száraz, meleg nyarakon alig van víz benne. ” E szabályozásnak is legfontosabb eleme az volt, hogy ,r..Bakonszegtől Szeghalomig, tehát mintegy 20 km hosz- szon, ásott medret készítettek neki, amely a Berettyó vizét, még mielőtt az szétfolyhatott volna a Sárréten, a Sebes- Körös vizébe vezette. A másik nagyjelentőségű szabályozási művelet pedig az volt, hogy Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI _^o_^üiai_vánnc^re_köz^ülésMralanV_^_J_^b_494_^^^L^09_sz_
