A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen

a végleges pusztítás áldozatává, ami ebben az időszakban kivételes jelenség.

Debrecen egyidőben Kelet-Magyarország gazdasági vérkeringésének központja, a nagyhatalmak hűséges alattvalója és a Habsburg- ellenes függetlenségi küzdelem színtere. Arról a függetlenségi mozgalomról van szó, amely meghatározta a XVII. századi magyar történelmet és jelentőségét fénykorában olyan nevek fémjelezték, mint Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György. Igaz Apafi Mihály erdélyi uralkodása - éppen vizsgálódásunk idején - a fejedelemség hanyatlásának időszakára esett. A több mint egy évszázados Habsburg-ellenes küzdelem szorosan összefonódott az erdélyi fejedelemség történetével, hogy aztán a XVII. század végére az összeomló török birodalom maga alá temesse az egykor erős, de az idők folyamán török vazallus állammá süllyedt fejedelemséget.

A bujdosók függetlenségi mozgalma az 1670. évi Wesselényi- féle felkelés bukása után a császári megtorlások idején alakult ki. A Magyarországról menekült nemesség főbbjei Erdélyben a fejedelem jóvoltából húzódtak meg. A fejedelemségben a megtelepültek jó része birtokkal rendelkezett. A Habsburg katonaság által üldözött nemesek másik részének és szerviens szolganépének, illetve a királyi Magyar- ország végváraiból elbocsátott katonaságnak a szultán biztosított szálláshelyet a hódoltsági területen, főleg Bihar vármegyében és Debrecen környékén.

A protestáns vallásé város lakói - akik magyarságuknál és vallásuknál fogva egyébként szimpátiával fogadták a menekülőket - akaratuktól függetlenül sodródtak bele abba a háborús küzdelembe, amely másfél évtizeden keresztül elviselhetetlen terhek sokaságát rótta rájuk.

A bujdosók és Debrecen kapcsolatáról a szerző részletesen írt korábbi tanulmányaiban,1 melyekben megállapítást nyert, hogy a sajátos helyzetű, regionális jelentőségű és a császári hatalom számára a bujdosók ellátása miatt ellenséges város fent maradt ugyan, de a 90-es évekre teljesen elszegényedett. Debrecennek sajnos meg kellett tapasztalnia, hogy milyen éles szakadék tátong a protestáns városnak a

16 Olveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen

1 A bujdosók Debrecenben /Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIX. Szerk., Gazdag István. Db. 1992. 143-152./, Erdély és Debrecen kapcsolata a bujdosók korában /Erdélyi Tükör V. évf. 4. sz. Db. 1993. 29-31./, Erdély és a francia szövetség a Habsburg-ellenes felkelésben /Erdélyi Tükör XII. évf. zárószám. Db.,2000. 29- 31. " _____________