A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Goda Éva: Az egyesült Polgári Casinó

149 „gyáros” megjelöléssel is. Tagja volt a kaszinónak: Bignió János ke­ményítő és enyvgyáros, Dragotta Ignác ecetgyáros és Schwarcz Sámu­el bütorgyáros. Hivatalnokok közül: Kovács Lajos megyefőnöki titkár és Lugossy József járásbírósági írnok neve ismert. Természetesen megtaláljuk a korábbi kaszinók tagjainak nevét is, akik a város vezető tisztségeit viselték most is. Többek között: Uray Bálint főispán, Böszörményi Károly főkapitány, Poroszlay Fridrik polgármester, Simonffy Ferenc rendőrkapitány, Karap Sándor törvényszéki elnök. A gazdag kereskedők közül: a Balogh, a Budaházy, a Csanak, a Csapó, a Csáthy családok, valamint Frank An­tal, Jenei József, Máthé János, Radl József, Rickl Antal, Sesztina La­jos, Szentpéteri János, Szőllősy János és Telegdi Lajos neve olvasható. Ügyvédek közül: Balogh Imre, Csáthy Károly, Csonka Károly, Farkas Ferenc, Kecskés János, Király József, Nánásy Lajos, Sárváry Ferenc, Szőnyi Lajos, Telegdi László, Tüdős János és Vincze Miklós voltak ismertebbek. Földbirtokosok közül: Bészler János, Horváth József, Kálmánchelyi Gábor, László és József, Schaffer Ferdinánd, Südy György és Vértesi István voltak a kaszinónak tagjai. Meg kell említe­ni: Molnár Péter római katolikus plébános, Csabai Pál színházi társulati igazgató és Balla Károly lapszerkesztő nevét is. Az igazgató­választmány tagjai között a polgármester, az ügyvédek, a gazdag föld- birtokosok és kereskedők neve mellett ott találjuk négy mesterember nevét is. Ezek a tények a polgárság egyre nagyobb előretörését és tár­sadalmi elismertségét igazolják. Az igazgató-választmány, a „válasz- tottság” 24 tagból állt, s a szokásos rotációs elvnek megfelelően 12 tagnak kellett év végén kilépnie. Az igazgató-választmány mellett „Tiszteletbeli választmányi tag”-okat is választottak. 1852-ben ennek tagjai főleg a kereskedőkből, ügyvédekből és a katonai tisztikarból kerültek ki, és volt közöttük egy izraelita tag is. A kaszinó a kényelem és szórakozás biztosítása mellett gyüleke­ző helye volt és maradt elsősorban a város vezető embereinek, ugyan­akkor egyre több olyan polgárt is fogadott soraiba, akik élénken érdek­lődtek nemcsak az ország, hanem a város ügyei iránt is. Ezzel nagyban elősegítette a városban a társadalmi élet pezsdülését és a kaszinó nép­szerűsítését. A Fehérló szállót ideiglenes szállásnak tekintették, ezt igazolja a levéltári anyagban az a szerződésmásolat, amelyet Tornai Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI

Next

/
Oldalképek
Tartalom