A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben
136 szorgalmasan czirkáljanak, és a vásárokra menő, s onnan hazatérő szekérmeneteknek fedezetül szolgáljanak”.98 Dél-Bihar megyefőnökétől felszólítást kapott Pongrác Ferenc főszolgabíró is, hogy a Fugyivásárhely határában levő Két-domb, Andor és Nyírág nevű csárdákat, a szakadáti határban álló csárdákat, a hodosi határban álló csárdát, a nagypataki határban működő csárdát, és a forrószegi határban levő 87. sz. alatt levő csárdát haladéktalanul hányassa szét.99 100 A csárdák pusztulásának hátterében azonban ott volt a polgárosodással járó fejlődés, a közlekedés modernizálása, főleg a vasúthálózat kiépülé„ 100 se. A közrend fenntartása mellett az adóztatás képezte az önkényuralmi államapparátus legfőbb feladatát. Tisztviselők tömege mellett a pénzügyőrség fegyveres testületé, a fináncság gondoskodott a kincstári érdekek érvényesítéséről. „Spenótvachterek”-nek is nevezték ruhájuk színe után e gyűlölt testület képviselőit. Az adóhátralékost megintették, ha az sem használt végrehajtást foganatosítottak ellene. A fogyasztási adó kijátszását igyekeztek minden eszközzel megakadályozni. A dohánymonopóliumot, a szeszadót követte a bélyegilleték. A fináncok viselkedése is elég botrányos volt bizonyos esetekben. Berettyóújfaluval kapcsolatban pl. feljegyezték, hogy a révháznál kövezet volt felállítva, ahol az 1853-54. évben a császári és királyi pénzügyőrök többnyire részeg állapotban szedték a vámot.101 Új adóztatási rendszer épült ki. A jogi és gazdasági ügyletek sorát terhelték bélyeg és illeték lerovásának kötelezettségével. Különböző összeírások, adóbecslési munkálatok készültek. Az állami jövedelmek kezelésére felállították a császári és királyi pénzügyigazgatóságokat. Debrecenben 1851. februárjától működött pénzügyigazgatóság. A közvetlen adókat a császári és királyi adópénztárakba kellett befizetni, míg a közvetett adók begyűjtésére pénzügyőrséget állítottak fel. Meg kell említenünk, hogy az Ideiglenes Kamarai Igazgatóság Budán működött, és 1850-ben jöttek létre az adókerületi bizottmányok, melyek ennek a szervnek voltak alárendelve. Az Ideiglenes Kamarai Igazgatóság 1851. február 1 -én osztrák mintára átalakult Országos Pénzügyigazgatósággá. E szerv egysége megmaradt 1854-ig, 98 HBML. IV.B. 409/c. 3.CS. V-671., 349/1853., 1853. febr.4. 99 U.o. 10.cs. 3948/1853., 1853. május 3. 100 Bogdán István: Régi magyar mesterségek. Bp. 1973. 285. 101 Pfligler J.F.: Életem. ..i.m. 13, 34-35.0., Magyarország története 1848-49. ..i.m. 548.0. Osváth Pál.: bihar Vármegye Sárréti Járása. ..i.m, 169. ____________________ Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai...
